Lázár János kancelláriaminiszter a január 21-i kormányinfón azt mondta, hogy a Liget-projekt keretében egymillió új fát ültethetnek a Nyugati pályaudvar és a Városliget között. Szép gondolat, csak sajnos aligha fog megvalósulni – már csak azért sem, mert a kérdéses területen el sem férne ennyi fa. No meg azért, mert – ahogy a Március 15-e tér, a Ferenciek tere, az Egyetem tér vagy a Madách tér felújítása is mutatja – Budapesten feltűnően erős a térköves lobbi; a díszkövezés ugyanúgy elmaradhatatlan kelléke a fővárosi közterület-fejlesztési beruházásoknak, mint a visszafogottan ízléses szökőkutak.
Pedig vannak városok Európában, ahol tényleg komolyan veszik a zöldítési projektet. Például Madrid, ahol a következő években komoly, több millió eurós beruházás keretében bővítik a városi közparkokat, sőt, még a tetőket és a falakat is zöld növényekkel fogják beültetni. A Co.Exist híre szerint a spanyol fővárosban huszonkét foghíjtelekből csinálnak új közkerteket, a lekövezett terek burkolatát feltörik, és fákkal ültetik be őket, a várost kettészelő Manzanares folyó melletti, 2003-ban felszámolt főutat pedig teljes hosszában parkosítani fogják.
A spanyol főváros „bezöldítése” egy átfogó városfejlesztési terv része, amelynek célja, hogy elviselhetőbbé tegye a városlakók számára a klímaváltozás hatásait. Madrid már ma is Európa egyik legmelegebb városa, amelyet a nyári kánikula mellett egyre súlyosabb aszályok és áradások is sújtanak. „Azt reméljük, hogy ahogy ezek a fejlesztések együttesen élhetőbbé teszik a várost és segítenek elviselhetőbbé tenni a klímaváltozás hatásait” – mondta a weboldalnak nyilatkozva Tom Armour, az Arup tervezőcég kertépítéssel foglalkozó üzletágának vezetője.
Madridban évről-évre melegebbek a nyarak. A számítások szerint 2050-re húsz százalékkal nő majd a kánikulai napok száma, miközben ugyanennyivel kevesebb csapadék fog esni. Éppen ezért fontos, hogy minden lehetséges módon ellensúlyozzák a klímaváltozás hatásait. Armour szerint a tetőkertek és a zöldfalak sokat javíthatnak az épületek szigetelésén, és így nem csak csendesebbé, hanem energiatakarékosabbá is tehetik a lakásokat és irodákat.
A fák árnyékolnak és a folyamatos párologtatással is hűtik az utcát; nemrég egy kísérleti projekt keretében azt találták, hogy a tetőkerteknek köszönhetően nem kevesebb, mint négy fokkal csökkent Madrid egyes részeinek átlaghőmérséklete. A terek parkosításának is jótékony hatásai vannak, hiszen a kövezetlen föld magába szívja és hosszabb ideig tárolja a lehulló csapadékot. „Ezek olyan hatékony gyakorlati fejlesztések, amelyeket városszerte több helyen is megvalósíthatunk – fejtegette Armour. – Olyan lokális megoldások, amelyek együttesen megóvhatják a várost a klímaváltozás negatív hatásainak jó részétől.”
A szakértők szerint annak ellenére, hogy a következő években jelentősen nőhet az aszályos időszakok száma, a növények gondozása nem fog komolyabb problémát okozni: a közterek parkosításának köszönhetően bőven elegendő víz áll majd rendelkezésre. Persze, az is fontos, hogy olyan növényekkel ültessék be a várost, amelyek jól bírják a száraz madridi klímát. „Őshonos fákat és borokat fogunk telepíteni – magyarázta Susana Saiz, az Aruz helyi irodájának egyik projektmenedzsere. – Annál is inkább, mivel nem az a célunk, hogy franciakerteket építsünk, hanem az, hogy a lehető legtermészetesebb hatást érjük el.”
Az agresszív zöldítés a levegőminőséget is javíthatja. Ami jó hír, hiszen Madrid Európa egyik legszmogosabb városa, amely egyes napokon kénytelen az autóforgalom korlátozásával és a tömegközlekedés ingyenessé tételével harcolni a szállópor ellen. Nem véletlenül tervezik azt, hogy 2020-tól kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból.
Armour szerint a madridihoz hasonló fejlesztéseket a világ bármelyik városában meg lehetne csinálni. „Persze, az egyes városok szükségleteinek és klímájának figyelembevételével kell megtervezni [az átalakításokat], de számos olyan megoldás is van, amelyek a bárhol alkalmazhatók lennének – húzta alá. – A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a természetalapú fejlesztések a városlakók egészségi állapotára, a helyi gazdaság fejlődésére, a társadalomra és a környezetre nézve is pozitív hatással vannak.”