Ma 71 éve szabadították fel Auschwitzot, és a zsidók újra félnek

Az már más kérdés, hogy okkal vagy ok nélkül. Ha rettegni vagy menekülni nincs is okuk, az aggodalomra mindenképpen van.

Két szempontból is.

A nagy menekülthullám nemcsak azoknak borzongatta a kedélyeit, akik a keresztény Európa hagyományait féltik a főként muszlim bevándorlóktól, hanem azoknak is, akik amúgy is félve vállalták fel saját zsidó identitásukat.

A Reuters szerdán közölt egy cikket, amelyben Judith G.-t, egy közelebbről meg nem nevezett németországi zsidót idéztek. A 33 éves, egyébként optikus Judith azt mondta, korábban egy menekülteket segítő központban dolgozott, ahol – amint felvállalta zsidó identitását – leköpték.

Az, hogy ez megtörténhetett, elég különös, de erről később. Először is érdemes tisztázni, hogy az antiszemitizmus miatt tartó európai zsidóknak valóban van némi alapjuk félni a menekültektől. A Közel-Keleten ugyanis – hatalmas meglepetés – van antiszemitizmus.

A könyv népe

Persze nem volt ez mindig így. A nem arab közel-keletiek szinte mindig másodrendű állampolgárok voltak, de nem jobban, mint Európa nagy részén azok, akik nem voltak keresztények. Ráadásul, a Könyv népe egy fokkal még jobban is járt, mint más, mostanra sokszor obskúrus vallások képviselői.

A Közel-Kelet nagy antiszemita hulláma a nyolcvanas években, Egyiptomban kezdődött. Ugyanúgy, ahogy a modern muszlim radikalizmus eszmei háttere, ez is a Muzulmán Testvériségtől érkezett. (Zárójelben, de szó szerint, érdemes megjegyezni, hogy a modern muszlim radikalizmusban erős hagyomány, hogy a szellemi alapanyagot Egyiptom, az emberit Jemen adja.)

Szóval ennyire azért nem volt soha antiszemita az arab világ, mint most (a szőrszálhasogatók kedvéért megjegyzem, hogy az arab világ alatt nemcsak a szemitákat, hanem az egész Közel-Keletet értem).

Hozadékok

A menekültválság érdekes hozadéka lesz, hogy kiderülhet, valójában mennyire antiszemita a rengeteg Szíriából menekülő muszlim. Szíriában ugyanis elég erős az Izrael-ellenesség, főleg a Golán-fennsík megszállása óta. Izrael az első számú közellenség, ami egy olyan verseny, ahol Izraelt eddig nem nagyon tudták megverni az arab világban.

De térjünk vissza a németekhez. Hiába aggódik Judith, hogy a menekültek zsidókat fognak megtámadni, a számok egyelőre nem ezt mutatják. A német belügyminisztérium természetesen minden antiszemita megnyilvánulást gondosan jegyez. Ebből az derül ki, hogy a zsidóknak és a menekülteknek igazából ugyanattól kell félniük.

Az antiszemita támadások kilencven százalékáért ugyanis szélsőjobboldaliak felelősek, és csak a négy százalékát követték el idegen országból érkezők. A szélsőjobboldal erősödésének pedig elég nyilvánvaló oka a mostani menekültválság.

Félnek

Pedig a német zsidók eddig is féltek. A menekülttáborokban a segítők nagy része titkolja vallási identitását, és a zsidó központi tanács vezetője, Josef Schuster is arról beszélt, hogy rengeteg, a zsidósággal szemben ellenséges ember érkezik az országba.

A százezres német zsidó közösségnek egy 2013-as felmérés szerint 64 százaléka kerüli, hogy a zsidóságára utaló szimbólumokat használjon. 28 százalékuk pedig antiszemita támadásokról számolt be. Ez pedig még a menekültválság előtt volt.

A menekültek antiszemitizmusát megkérdőjelezni érdemes, kétségbevonni viszont nem. De azért azt is meg kell jegyezni, hogy idegengyűlöletért, például iszlamofóbiáért sokszor a zsidóságnak sem kell a szomszédba mennie. Elég csak arra gondolni, hogy Netanjahu pont a palesztinoknak tett ígéretek visszavonásával és az arabellenes ijesztgetéssel nyert választást.

Ők is félnek

Ennek ellenére például nemcsak a németek, de a franciák is félnek. A Charlie Hebdo szerkesztőségének lemészárlása óta eltelt egy évben nyolcezer francia zsidó költözött Izraelbe. Ilyen gyors menekülést ritkán látni.

Ez az egész különösen a mai napon érdekes. Ma van ugyanis a Nemzetközi Holokauszt Emléknap, és 1945 január 27-én, pont ezen a napon szabadították fel az orosz csapatok az auschwitzi haláltábort. Sőt, ugyanezen a napon, ugyanebben az évben verték agyon Balfon Szerb Antalt. Kapcsolat csak az utóbbi két esemény között van.