Egy külföldiek által megálmodott kaszinóváros, egy telekcsere némi alul-és felülértékeléssel megfűszerezve és egy jó nagy lebukás – íme a Sukoró-ügy. A botrány 2009 robbant ki, a Központi Nyomozó Főügyészség tavasszal indította meg eljárását különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. A nyomozás hosszúra nyúlt, csak tavaly nyáron emeltek vádat.
A vádirat azt mondja
A vádirat szerint a külföldi befektetői csoport a Velencei-tó partján, Sukoró területén akarta megvalósítani beruházását. A gigászi kaszinóvárosról 2008. áprilisában már el is kezdek tárgyalni, két hónap múlva pedig megszületett az a bizonyos csereszerződés, amelyet a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kötött meg a befektetői csoport képviselőjével, a magyar-izraeli Joav Blummal. A dokumentumok szerint egy az állam tulajdonban lévő, Sukoró külterületén álló ingatlanegyüttes cserélt gazdát több, a másik fél birtokában lévő Albertirsán és Pilisen található ingatlannal.
Később kiderült, egyik sem annyit ér, mint amennyi a szerződésben szerepel. Az állami ingatlanokat 1. 084 010 100 forintban, a magánszemély ingatlanjait pedig 787 400 000 forintban határozták meg. Rendelkeztek arról is, hogy a csaknem 300 milliós különbözetet a befektetőnek ki kell fizetnie. Kiderült, Sukorót 734,3 millió forinttal alul-, míg Blum telkeit 593,5 millió forinttal túlértékelték. Az államnak okozott kár szerény 1,3 milliárd forint. Vagyis csak lett volna. A cserét végül semmisnek nyilvánították, ennek kimondatását még a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter kérte 2009-ben a bíróságtól. Három bíróságot is megjárt az ügy, jogerősen idén júniusban mondták ki, hogy a szerződés érvénytelen.
Öt vádlott
A semmissé tett szerződést egyébként az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató írta alá a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozata alapján. Ő a döntésben is részt vett Markó Andrea szakállamtitkárral együtt. A szerződést Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. Ők mindannyian az ügy vádlottjai, csak úgy, mint Fehérvári Zsolt értékbecslő és Blum ügyvédje, Varga Bálint.
Előbbi négy vádlottnak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kell felelnie, Tátrainak és Markónak tettesként, míg Császy és az értékbecslőnek, Fehérvári Zsoltnak bűnsegédként. Az értékesítési igazgatót magánokirat-hamisítással is megvádolták, míg a befektető ügyvédje kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt áll a bíróság elé.
Gyurcsány mégsem
A telekcsere kapcsán az egykori miniszterelnök neve is felmerült. Gyurcsány Ferencet az LMP frakcióvezetője, Schiffer András jelentette fel, méghozzá hivatali visszaélés miatt, mondván, a sukorói King’s City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése közben megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Nyomozás is indult a volt kormányfő ellen, ám végül bizonyítottság hiányában megszüntették azt. Gyurcsány bár egyoldalú, jogtalan előnyhöz jutatta az érintetteket – nyilvános pályázat nélkül, kiiktatva a versenytársakat – nem lehetett egyértelműen bizonyítani a szerepét a cseréről hozott döntésben, ahogy az “eljárásának célját” sem. Az ügyészség mindenesetre úgy vélte, a volt miniszterelnök törvényi felhatalmazás nélkül döntött, és meglehetősen túllépte a hatáskörét.
Polgári eljárások után itt a büntető
A telekcsere-ügy kapcsán korábban már születtek ítéletek, bár mind polgári eljárások voltak. Ezek eredményeképpen mondták ki: a szerződés érvénytelen. A büntetőper hétfőn veszi kezdetét, az ügyet a Szolnoki Törvényszék tárgyalja. Ebben a hónapban további öt tárgyalási napot tűztek még ki, amelyet márciusban további hét nap követ. A per alatt több mint száz tanú meghallgatását tervezik.