A 2014-es adóbevételekkel együtt az elmúlt két évben nagyságrendileg 22 milliárd forint költségvetési bevétel származott a reklámadóból. A Bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, hogy amennyiben az Európai Bíróság álláspontja szerint is tiltott állami támogatást valósít meg a reklámadó-törvény, úgy kinek és mekkora összeget kell majd fizetnie vagy visszafizetnie.
Ez volt a gond
A 2014-ben bevezetett, komoly vitákat generáló reklámadó törvény sávosan progresszív adókulcsokat határozott meg a reklámbevételek adóztatására: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, míg 20 milliárd forint felett – az ide eső rész után – már 40 százalékos, 2015-től pedig 50 százalékos adót kellett fizetniük az adózóknak.
Az Európai Bizottság 2015 márciusában a belső piaccal össze nem egyeztethető, jogellenes állami támogatásnak minősítette a sávosan progresszív magyar reklámadót.
A reklámadó-törvény 2015. júniusi módosítása megszüntette a többsávos jelleget, így a százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adókulcs.
A Bizottság 2016. december 20-án közzétett határozatában ugyanakkor megállapította, hogy a magyar reklámadó-törvény az adóalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéssel jogellenes állami támogatást valósított meg, amelyet a 2015. júniusi törvénymódosítás sem orvosolt.
Az Európai Bizottság két megoldást nevesített határozatában, amelyek alkalmasak lehetnek a közösségi joggal való összhang megteremtésére:
- az 5,3 százalékos adókulcstól eltérő, egységes, minden adóalanyra vonatkozó adókulcs bevezetését vagy
- a reklámadó visszamenőleges eltörlését.
A Bizottság által javasolt két megoldás közül a reklámadó-törvény visszamenőleges hatályon kívül helyezése esetén a megfizetett adó kamattal növelt összegének visszafizetésére kerülhet sor, míg az egységes adókulcs bevezetésekor a jogalkotó a jövőre nézve állapíthat meg valamennyi adóalanyt terhelő adókötelezettséget. Az egységes adókulcs bevezetésekor ugyanakkor azt is vizsgálnia kell majd, hogy a korábban különböző adóterhelés alá eső adózók reklámadó-kötelezettségét az új szabályozás hogyan egyenlítheti ki annak érdekében, hogy az adózók eltérő kezelését a múltra nézve is kiküszöbölje – kommentált a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője, Dr. Pásztor János.
A reklámadó kérdésében az Európai Bíróság ítélete jelent majd végleges döntést. A szakember addig is arra hívta fel a figyelmet, hogy