A vállalatok nem használják ki a technológia adta lehetőségeket a csalások elleni küzdelemben, holott a legtöbb esetben éppen ez az a terület, ami elősegíti azok elkövetését – hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég 78 országra kiterjedő, 750 esetet vizsgáló tanulmányában.
A Global Profiles of a Fraudster című kiadvány szerint proaktív elemzéseket nagyon ritkán végeznek a cégek csalásmegelőzés céljából; mindössze az esetek 3 százalékára derül fény ily módon.
A csaló „új arca”
- Többségük (69 százalékuk) 36 és 55 év közötti, 65 százalékuk pedig szervezeten belüli.
- Nem ritka, hogy vezető beosztást töltöttek be az adott cégnél (35 százalék), munkaviszonyuk pedig hat évnél hosszabb időszakra terjedt (38 százalék).
- Korlátlan felhatalmazással rendelkeztek, és képesek voltak a kontrollokat felülírni (44 százalék).
- Gyakran autokratikus személyiségként jellemezhetők (18 százalék), és háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy inkább barátságosnak mondták őket, mintsem barátságtalannak.
- Nagy tiszteletnek örvendhettek a vállalaton belül, 38 százalékuk legalábbis így jellemezte magát.
- Sokszor mások bevonásával követtek el csalásokat, bár az ilyen esetek aránya 73 százalékról 60 százalékra csökkent a legutóbbi felmérés óta.
- A csalókat leginkább (60 százalékukat) a személyes haszonszerzés motiválta, megelőzve a kapzsiságot (36 százalék), és az „adott volt a lehetőség” motivációját (27 százalék).
Csoportos elkövetés
- A visszaéléseket többnyire (62 százalékban) nem egyedül, hanem társak bevonásával hajtják végre (38 százalék)
- Az esetek jelentős részét (46 százalékát) vegyes összetételű csoportok hajtották végre, ám a csalók között sokkal nagyobb arányban fordultak elő olyan csoportok, amelyek csak férfiakból álltak (39 százalék), mint amelyekben kizárólag nők vettek részt (7 százalék).
- A csalások 61 százaléka külső (harmadik) fél bevonásával történt
- Az esetek 44 százalékát valamilyen gyanú vagy panasz alapján tárták fel, további 22 százalékukra pedig vezetői felülvizsgálat során derült fény
Kettős szerep
„A technológia egyrészt a megelőzés eszköze lehetne, másrészt gyakran a csalók segítője – előreláthatólag csak tovább növekszik” – figyelmeztet a KPMG International szakértője.
„A technológia fejlődésével párhuzamosan annak illetéktelen célú felhasználása is egyre kifinomultabb. Miközben a csalók számára evidens, hogy technológiai eszközöket alkalmazzanak, a cégek nem tesznek eleget azért, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználják a megelőzésében. A veszélyazonosító rendszerek működtetése és az adatelemző módszerek használata elengedhetetlen feltétele a rendellenes vagy gyanús esetek feltárásának” – tette hozzá Phil Oswalt.
A felmérés szerint a technológiai eszközök általi visszaélések esetében elmondható, hogy 24 százalékban hamis vagy félrevezető információkat szerepeltettek a számviteli nyilvántartásokban, 20 százalékban e-mailben vagy egyéb üzenetküldő platformon osztottak meg hamis vagy félrevezető információkat, 13 százalékában pedig informatikai rendszerekhez szereztek illetéktelen hozzáférést.
Egyre több a lehetőség kínálta, opportunista csalás
Az ilyen esetek többségét (61 százalékot) a belső kontrollok gyengesége miatt követték el, és a probléma egyre súlyosabb. Az elkövetés lehetőségét ugyanakkor a szigorú szabályozás sem zárják ki teljesen, hiszen sok esetben a csalók kikerülik a kontrollokat. A kutatás szerint a csalások 16 százalékánál megkerülték ezeket a szabályokat, további 16 százalékuknál pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták őket.
Az adatokat a KPMG tagvállalatai 2013 márciusa és 2015 augusztusa között csalási esetek tanulmányozása során gyűjtötték.