Sokszor kiesik a munkából? Ez lehet az egyik megoldás

Egyes kutatások szerint az emberek 85%-a problémásnak találja a hagyományos irodai figyelem-összpontosítást. Ezt támasztja alá a Leitz felmérése is, mely szerint az alkalmazottak 35%-a több időt töltene az irodán kívül kizárólag azért, hogy hatékonyabb munkát tudjon végezni.

Hatékonyság vs. hagyományos munkakörnyezet

Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.

Az irodaszergyártó cég legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja”. Ehelyett úgynevezett „munkapillanataik” vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax.

A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét.

Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a napját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára.

Alternatív munkahelyek

Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.

A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni.

A dolgozó nem „lóg”, ha nincs bent az irodában – munkaadói oldal

Előnyök:

• alacsonyabb irodabérleti költségek
• elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
• kevesebb hiányzás
• hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
• a vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói imidzs

Hátrányok:

• magasabb képzési költségek
• a munkahelyek kialakításának magasabb költsége
• több kommunikációs kiadás
• tisztázatlan munkajogi kérdések
• adatvédelem

A cég nem felejt el, ha nem vagyunk bent – munkavállalói oldal

Előnyök:

• kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
• nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
• kevesebb megszakítás a munkavégzés során
• jobban összeegyeztethető családi élet és munka
• javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

Hátrányok:

• a munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
• gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
• kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól

Fentieket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között – összegezte a Leitz.