Hetedik hónapja annak, hogy elhallgatott a Sláger és a Danubius Rádió. Az előbbi egy minimális költséggel fenntartott webrádió formájában még létezik, a Danubiust működtető cég viszont csődeljárás alatt áll. A háttérben láthatók mozgolódások a két adónál, egyiküknél sem adták fel, hogy visszatérjenek, bár a hírek szerint ennek némileg más útját keresik.
A Sláger szakmai befektetője, az amerikai Emmis láthatóan presztízskérdést csinál abból, hogy bírói úton vegyen elégtételt. „A társaság minden jogi eszközt igénybe vesz – mind Magyarországon, mind a nemzetközi fórumokon –, hogy igazát bizonyítsa” – olvasható a társaság éves beszámolójában. Ebben külön kiemelik, hogy a neten azért tartják fenn a rádiót, hogy a márkanév ismertsége megmaradjon. „Így annak a lehetősége adott legyen, hogy a jogi eljárás pozitív lezárását követően folytathassuk az országos rádiós műsorszórást” – fogalmaznak a rádiónál. Úgy tudjuk, hogy ehhez valóban tartja is magát az Emmis, tehát kisebb, regionális frekvenciákért továbbra sem szállnak harcba, csak az országos adóhálózat visszaszerzése érdekli őket.
Érintetlen iroda
A Danubius kissé más helyzetben van. A Sláger szakmai befektetőjének a rádió 2003 óta nyereséget hozott, ők bármi is lesz, összességében pozitívan jönnek ki az üzletből. A Danubiust ugyanakkor 2008 elején vásárolta meg egy pénzügyi befektető, a Mezzanine Management Central Europe, ők még futnak a pénzük után.
Információink szerint a döntéshozók és a Danubius tulajdonosa között felmerült a peren kívüli megállapodás lehetősége. Ennek értelmében frekvenciacsomaghoz jutna a rádió, s cserébe elállnának a több milliárd forintos kártérítési igényüktől. A Danubius elvileg bármikor újraindulhatna, irodaházukat, stúdiójukat nem számolták fel, a Váci úti székházban november óta minden érintetlenül áll.
A Mezzanine-nál megkeresésünkre a fentieket nem erősítették meg, azt viszont elismerték, hogy hajlanának valamilyen peren kívüli megállapodásra, viszont egyelőre a júliusban folytatódó perre koncentrálnak. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a megegyezések valóban nem haladnak előre, és ebben szerepe van a kormányváltás körüli kavarodásnak is, azaz még nem igazán látni, hogy jelenleg kivel érdemes tárgyalni.
Korábban a Danubiusszal kapcsolatban is felmerült, hogy indulnának helyi rádiós jogosultságokért. Most viszont a Mezzanine-nál lapunknak azt mondták, hogy jelenleg nem kívánnak kisebb frekvenciákra pályázni.
erősödő neo és kossuth
A legfrissebb, áprilisi hallgatottsági adatok szerint továbbra is elemében van az MR1-Kossuth Rádió. A közszolgálati híradó az újfajta hallgatottságmérés januári bevezetése óta hónapról hónapra javította eredményét a 15 év felettiek körében. Januárban a közrádió egy átlag nap 1,4 millió hallgatót ért el, áprilisban ez a szám már 1,8 millió volt.
Az MR1 a rádiós főműsoridőben, azaz a reggeli sávban is erős, ha nem is sokkal, de 1,17 milliós hallgatottságával veri a Neo FM-en futó Bumerángot. A Kossuthon szintén népszerű a Déli krónika, amely átlagosan 724 ezer hallgatót vonz.
A két országos kereskedelmi adó közül a Neo hallgatottsága is nőtt áprilisban, az év elején még csak egymillióan voltak kíváncsiak egy átlagos napon a rádió műsorára, áprilisig ehhez begyűjtöttek még 400 ezer hallgatót. A kereskedelmi célcsoportban a reggeli sávban vezetnek a Class előtt, teljes napon viszont egy hajszállal jobban áll a Class. Utóbbi rádió az év elejéhez képest nem tudta bővíteni a hallgatótáborát. A fővárosban, teljes napon, a kereskedelmi célcsoportban 163 ezer hallgatójával a Neo viszi a prímet. Második helyen a Juventus áll 145 ezres, majd a Class 126 ezres hallgatószámával, negyedik a 119 ezres Rádió 1.
Pedig a következő hónapokban lenne rá lehetőségük, hiszen frekvenciamegújítási dömping lesz. Az ORTT-nek az idén nyáron csak a fővárosban ötöt kellene meghirdetnie. A feltételes mód azért indokolt, mert az országos frekvenciák pályáztatásához hasonlóan megint csúszásban vannak.
A felszabaduló jogosultságok közül a legértékesebbnek a Juventus Rádió által használt 89,5 MHz-es sáv számít, amely jövő márciusban jár le. Az új pályázatot már tavasszal ki kellett volna írni, ehhez képest az ORTT csak júniusra tűzte ki a frekvenciával kapcsolatos meghallgatást. Ezután elvileg 30 napon belül ki kell írni a pályázatot.
ORTT-re várva
Az ügymenetet mindenesetre hátráltatja, hogy jelenleg nincs meg a médiahatóság ötfős minimális törvényes létszáma. A választások után kikerült a testületből az SZDSZ által jelölt Timár János, valamint Gyuricza Péter az egyik MSZP-delegált, s így a Fidesz-, MSZP-, KDNP-tagokból álló ORTT-nek még ki kell egészülnie egy LMP-s és egy jobbikos taggal.
A fentiek miatt van rá esély, hogy a Danubius és a Sláger esetéhez hasonlóan a Juventus, a Klubrádió, a Roxy Rádió, a Sztár FM és a Rádió 1 jelenlegi frekvenciájáról is csak nem sokkal a lejárat előtt lesz döntés. A Juventust irányító Laczkó Endre már korábban megerősítette, hogy újra pályázni fognak a lejáró frekvenciájukra. Lapunk kérdésére pedig így nyilatkozott Pallagi Ferenc, a Sztár FM-et működtető Híd Rádió Zrt vezérigazgatója és Hauk Zoltán, a Rádió 1 kereskedelmi igazgatója is.
Aggodalomra elvileg a Klubrádiónak van a legkevesebb oka, a frekvenciapályáztatás elhúzódása miatt ugyanis tavasszal rástartoltak a Radio Deejay egykori fővárosi frekvenciájára, és a favorit Katolikus Rádiót kigolyózva megszerezték a jogosultságot. A gyakorlatban azonban könnyen lehet, hogy a Klubrádió nem tudja használatba venni az elnyert frekvenciát, ugyanis az ORTT kormánypárti tagjai sérelmezték a döntést, és egyelőre alá sem írták a rádió műsor-szolgáltatási szerződését.
Arató András, a rádió tulajdonosa korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben nem tisztázódik a megnyert jogosultságuk helyzete, úgy a Klubrádió indul a jelenleg használt 95,3 MHz-es frekvenciájuk meghosszabbításáért.
A médiahatóság egy tervezetet is közölt azzal kapcsolatban, hogy milyen díjért hirdetné meg a fenti rádiók frekvenciáit. Az ORTT nagyjából az adók által jelenleg is fizetett éves műsor-szolgáltatási díjat tekintik alapnak (az összegeket lásd táblázatunkban), viszont ezek csak minimumdíjak, magyarán a pályázatokban erről a szintről indul a licit. Például a jelenleg a Juventus Rádió által használt, 3,3 millió potenciális hallgatót elérő 89,5 MHz-es frekvenciáért legalább 164 millió forintot kell majd évente fizetni.
Vidéki helyek
Ezzel párhuzamosan számos régi és új vidéki frekvencia is szabad préda lett. Május végéig nyolc ilyen jogosultságért pályázhattak az érdeklődők: Győr, Debrecen, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Fehérgyarmat, Karcag és Szombathely volt soron. A legutóbbi pályázathoz hasonlóan ismét nagy a tülekedés, az országos hálózatot építő adók közül mindenki többet is benyújtott, hátha nyer valamelyiken.
A Klubrádió tulajdonosi köréhez köthető Lokomotív Kft. négy városi frekvenciáért indult, csakúgy, mint a Juventus cége, a Hangforrás Kft. A Rádió 1 székhelyére bejegyzett Zenebolygó Kft. összesen öt jogosultságra startolt rá. A Lánchíd Rádió márciusban már indult öt városi frekvenciáért, most egy fehérvári jogosultságra adtak be pályázatot.
Aktívak a vallási rádiók is, a lelkesen terjeszkedő Mária Rádió most két várost célzott meg. A fővárosi Radio Deejay pályázatán felsült Katolikus Rádió szinte mindenre pályázik, a nyolcból hat városban elindultak a sugárzási jogért. A győri, debreceni és szegedi adóra pályázók között pedig ott van az Európa Rádió Nonprofit Kft., amely a református egyház érdekeltsége.