Az Európai Unió végrehajtó testülete – keddi brüsszeli ülése után kiadott közleménye szerint – megvizsgálta a programot az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak szempontjából, és arra a következtetésre jutott, hogy “a kompenzáció nem haladja meg azt a szükséges mértéket, amely ellentételezi a beruházási költségek megtérülésének elmaradását az eszközök élettartama során egy ésszerű haszonkulccsal számolva”.
“A támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, aminek az ipari, és a végső fogyasztók is hasznát látják” – idézte a közlemény Joaquín Almuniát, a bizottság versenyjogi felelősét.
A program három kedvezményezettje a Budapesti Erőmű Zrt.,a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Pannon Hőerőmű Zrt., célja pedig az úgynevezett átállási költségek megtérítése. A kompenzációt egy korábbi bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonják le. Az a határozat megállapította, hogy a hosszú távú megállapodások az EU belső piacával összeegyeztethetetlen, jogszerűtlen állami támogatást tartalmaznak. A kompenzációval kapcsolatban viszont a bizottság úgy találta, hogy az annak kiszámításához figyelembe vett költségek támogathatók, “mivel olyan eszközökbe történő beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának eredményeként gazdaságtalanná váltak”.
A bizottság a téma háttereként arra is emlékeztetett, hogy a kilencvenes évek közepén Magyarország azért kötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat, hogy ezzel magyarországi befektetésre ösztönözze a vállalatokat. A rendszer keretében bizonyos erőművek az állami tulajdonú villamosenergia-vállalatnak, az MVM-nek értékesítették a megtermelt energiát. A szerződéses feltételek megóvták az erőműveket a versenytől, mivel biztosította nyereségességüket.
Az Európai Bizottság ugyanakkor uniós jogba ütközőnek minősítette a megállapodásokat, és 2008 nyarán előírta Magyarország számára azok megszüntetését, valamint a már kifizetett támogatások visszafizettetését. E határozat után fogadták el azt a magyar jogszabályt, amely lehetőséget biztosít az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására.
Brüsszel korábban hasonló tartalmú határozatokat hozott Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Lengyelország esetében is.