Már-már célegyenesbe fordult az ügy, csak pár nap volt hátra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végső döntéséig, amikor visszavonulót fújt a reménybeli vevő és eladó.
Az év eleje óta folyó vizsgálattal nagy fába vágta a fejszéjét a GVH: konkrétan azt kívánta tisztázni, mit is jelent a bulvárpiac fogalma. Ha ugyanis csupán az értékesített napilappéldányszám alapján vonják meg annak határait, szinte esély sem volna a hivatal rábólintására. Ha viszont idesorolják az ingyenesen terjesztett Metropolt is, már jóval kedvezőbb lett volna a kép.
Ha pedig – elfogadva a platformsemleges fogyasztást középpontba állító gondolatmenetet – az online piacot is beszuszakolja ebbe a kategóriába, szinte feltétel nélkül vette volna át a Ringier Kiadó Kft. és a Híd Rádió Zrt. érvkészletét. Versenyhivatali forrásból úgy tudni: a GVH rigorózusan ragaszkodott ahhoz, hogy csak a nyomtatott piacot vizsgálva hozza meg döntését, előzetes álláspontjában pedig arra jutott, hogy a vásárlás esetén erőfölényes helyzet alakult volna ki ebben a háromszereplős szegmensben.
A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség idei első negyedéves adatai szerint a Blikkből egy átlagos napon 215, a Borsból 91 ezer fogyott. A Matesz-auditban ma már nem szereplő harmadik játékos, a Napi Ász korábban 20 ezret valamelyest meghaladó adatokat publikált. Ez utóbbiban nem állhatott be különösebb változás, ha a Magyar Lapkiadók Egyesülete GVH által is citált közlésére hagyatkozunk, amely szerint ebben a szegmensben 2003 óta 300 és 350 ezer közötti példányszámok mutatkoznak.
A Metropolt a GVH végül tartalmi eltérések, a bulvárelemekkel szintén operáló megyei napilapokat regionális voltuk miatt zárta ki e körből, míg a bulvárhetilapok idesorolását azzal dobta vissza, hogy azok nem foglalkoznak napi aktualitásokkal. A rádiós és a tévés bulvárműsorokat nem csupán „fogyasztásuk” módja, de a szűkebb témakínálat miatt is kategóriaidegennek találta a hivatal.
Az érvelés szerint a két lap mindezek alapján kalkulált, 95 százalék körüli együttes piaci részesedése csak akkor nem csapna át erőfölénybe, ha például bővülne a játékosok köre – csakhogy ez a szegmens már-már hagyományosan háromszereplős. S noha a Ringier korábban már jelezte, hogy a vásárlás után is működtetni kívánja a lapot, a versenyhivatal szerint csak tovább rontja egy új orgánum piacra lépésének esélyeit egy a Blikkétől eltérő profillal megjelenő, így más célcsoportra fókuszáló Bors.
Az pedig végképp más helyzetet jelentene, hogy akadna olyan cég, amely a gazdasági válság kellős közepén egy stagnáló lappiacon új, napi bulvártermékkel jelenne meg. Ennek azonban hosszabb ideje nem látszanak jelei. Egyik magyarázata akár az is lehet, hogy ebben a szegmensben amúgy is pangó versenyt láttak a vizsgálók. Szerintük a bulvárlapok olvasói piaca rugalmatlan, ezt pedig a reklámpiac sem ellensúlyozza.
A hivatal azzal érvel: mindettől akár még engedélyezhették is volna a fúziót, ha az ügylet hátrányainál nagyobb a hozadék. Csakhogy ilyet nem láttak bizonyítottnak a vizsgálódók.
Más kérdés, hogy lapunk információi szerint az eljárás nem jutott el a licitfázisba, azaz oda, hogy véglegesítsék, milyen vállalásokra hajlandó a Ringier annak érdekében, hogy birtokon belülre kerülhessen a Borsban. Márpedig – emlékeztetnek a GVH működésében jártas források – akkor is az önkorlátozó kötelmeken múlt a hivatali ámen, amikor a Népszabadság többségi tulajdonosává vált a svájci médiacsoport.
A helyzetet egyelőre csak a Ringier kommentálta, de nyilatkozatuk főképp annak kifogásolására szorítkozott, hogy a GVH közleménye szerintük egyoldalú és túlságosan is bőszavú volt, ami felveti az aggályt: egy ilyesféle eljárás a jövőben akár üzleti titkokat is sérthet. Úgy tudni, a Ringier ügyvezetője lapzártánk után konzultál az ügyben a GVH elnökével.