– Állítólag az elmúlt ötven esztendőben Pierre Cardinen és Hubert de Givenchyn kívül nemigen járt világhírű divattervező hazánkban. Cavallit hozzájuk hasonló tehetségnek tartják.
– Jelenléte azért is fontos, mert segítségével elindulhat az a folyamat, amelyben Milánó, Párizs, London mellett Budapestet is jelölnék a divatvilág térképén. Ha ez már sikerült Prágának, miért ne lehetne nálunk is megvalósítani?
– Miért húzódott el ilyen sokáig a Cavalli-üzlet megnyitása?
– Meg kellett találnunk a megfelelő helyszínt, a mostanra a világ luxusutcáinak térképére is felkerült Andrássy utat, eltelt két év, és az építkezés is sok időt vett igénybe.
– Melyik vásárlói körnek kínálják Cavalli ruháit?
– Főként magyar vevőkben bízunk, de biztosan lesznek turisták is, főként oroszok és japánok. A hölgyekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy Cavalli kollekciói nem pusztán öltözködési módot, hanem teljes életstílust kínálnak. Egy Cavalli-ruha az önbizalom megtestesítője, viselője egészen másképpen érzi magát benne.
– A stílus és a divat világa ennyire közel áll Önhöz?
– Régebben a divatszakmában dolgoztam. Eleinte a nők haját alakítottam fodrászként, majd farmertermékeket gyártattam Hongkongban, aztán beléptem a filmszakmába, amely a jövő divatjait diktálja. A kettő kiegészíti egymást, mert azokban a filmekben, amelyeket készítettünk, a kor divatját már egy évre előre megtervezhettük.
– Állítólag hullámvasúton van a gazdaság, mondják, lejtmenetben vagyunk. Mégis miért nyitottak meg?
– Látok esélyt rá, hogy hamar sikeres lesz az üzlet, hiszen még mindig van egy réteg, amelynek van igénye és pénze is a luxusra.
– Filmes és kaszinós vállalkozásai mellett ez már a második divatháza. A válságnak való érintettsége így elég nagy lehet. Hogyan látja: egy vállalkozónak milyenek a lehetőségei Amerikában, illetve Magyarországon?
– Szerintem világszerte óvatosnak kell lenni, és vigyázni arra, hogy mibe és mennyit fektetsz be.
– Evezzünk más vizekre. Jelenleg hogy áll Magyarország, külföldön hogyan vélekednek rólunk?
– Az ország néhány napig nem volt fizetőképes. Azután megkapta a kölcsönt az IMF-től, és ha ezt az állam vezetői okosan fel tudják használni, remélem, hogy erős, összetartó országként evezhet ki a gazdasági válságból. Egyébként most Magyarország nincs a középpontban. A külföld a saját problémájával van elfoglalva. A közhangulat Magyarországon nem bizakodó. Remélem, optimistábbak lesznek az emberek, és egy kicsit többet fognak mosolyogni, pozitívabb hozzáállással mentik meg saját magukat.
– Melyek lehetnek azok a területek, ahol hazánk a mostani recessziós helyzetben „domborítani” tudna?
– Az informatika területén nagyon jó „agyak” és fantasztikus innovációk vannak, tehát ez a szakma biztos, hogy óriásit fejlődhet. Nem drága, mert nem kell nagy befektetés hozzá. Ez kitörési pontot jelenthet Magyarországnak.
Andy Vajna
Budapesten született, 1956-ban – tizenkét éves korában – hagyta el Magyarországot, azóta a nemzetközi filmipar egyik legtapasztaltabb és legelhivatottabb szakembere lett. Karrierjét a szórakoztatóiparban azzal alapozta meg, hogy mozikat vásárolt meg a Távol-Keleten, majd 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Picturest, amely elsősorban finanszírozásra és nemzetközi terjeszkedésre specializálódott. 1989 decemberében hagyta ott a Carolcót, és létrehozta a Cinergi Productionst, amely finanszírozással, gyártással és terjesztéssel foglalkozott. 1998-ban újra társult Mario Kassarral, így jött létre a C2 Pictures, hogy ismét olyan filmeket gyártsanak, amilyenekkel annak idején közösen írták be nevüket a filmtörténetbe.
Vajna magyarországi vállalkozásai közé tartozik az InterCom filmforgalmazó cég, továbbá tulajdonosa a Las Vegas Casinónak, két divatháznak, résztulajdonosa az etyeki filmstúdiónak, és közösen a Szerencsejáték Zrt.-vel a Tropicana Casinónak.