Elnyelte a költségvetés – így sommázhatnánk az Elmű-részvények eladása ügyében feltett kérdésünkre kapott választ, amelyet a főváros vagyongazdálkodásáért felelős főpolgármester-helyettesének szóvivőjétől kaptunk. Kovács Mátyás levelében persze diplomatikusabban fogalmazott. Ezt írta: „Az értékesítés bevételei nincsenek »címkézve«, azaz nem lehet kijelenteni, hogy melyik eladás melyik fejlesztést segíti.” A fővárosi önkormányzat 10,54 százaléknyi Elmű-pakettjének eladásakor a lépést azzal indokolta a főpolgármesteri kabinet, hogy a bevételre a fejlesztési pályázatok önerejének biztosítása érdekében van szükség. A Magyar Villamos Művek januárban 19,2 milliárd forintot fizetett a csomagért, 20 százalékkal többet a nyilvános pályázatban meghatározott részvényenkénti minimálárnál.
FŐGÁZ- figura. Engedik elmenni? Fotó: MTI
Az egyensúly számít
A vagyongazdálkodási ügyekben illetékes főpolgármester-helyettestől, Ikvai-Szabó Imrétől szerettünk volna tájékoztatást kapni, mely pályázatokat segítette az Elmű részvényértékesítésből befolyt összeg, de csak Kovács Mátyásig jutottunk. Tőle viszont azt tudtuk meg, hogy csupán „az önkormányzat költségvetésének bevételi-kiadási oldali összértékének egyensúlya számít”. Ez némiképp kínos, miután most, a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. önkormányzati többségi részesedésének privatizációja ügyében is a korábbihoz hasonló az érvelés. Az ügyben kiadott sajtóanyagban ez áll, „Az értékesítés indoka, hogy az abból befolyó pénz fedezné a 2009–2011 között tervezett uniós beruházások önrészét.”
A főpolgármesteri kabinet írásos tájékoztatása szerint a gázipari részvények eladása mellett „sokkal több” érv szól, mint megtartásuk mellett. A főváros ezt a pakettet pénzügyi befektetésnek tekinti, mivel a földgázszolgáltatás tarifáiba nincs beleszólása, azokat ugyanis az energetikai miniszter határozza meg. Főgáz-részvényesnek lenni ugyanakkor nem utolsó dolog, a főváros 50 százalék plusz egy szavazatnyi pakettje után az elmúlt években átlagosan évi 3 milliárd forint osztalékot kapott.
A városházán úgy vélik, ez a helyzet a jövőben érdemben változhat, mert szerintük a globális pénzügyi válság hatásaként az energiaszolgáltató cégek jövedelmezősége romlani fog. A gázpiac 2009-ben esedékes teljes liberalizációja pedig gyengítheti a Főgáz pozícióját, így a társaság osztalékfizető képességének romlását várják.
A kabinet szakemberei valószínűleg figyelmen kívül hagyták, hogy a szolgáltatók számára a gáz beszerzési költsége csupán átmenő tétel, vagyis eredményük jórészt független attól, hogy a világpiacon mennyibe kerül ez az energiahordozó. A globális pénzügyi válságnak tehát nem lesz érdemi hatása a Főgáz jövedelemtermelő képességére. A liberalizáció érintheti a cég piaci részesedését, de rövid távon érdemben aligha befolyásolja majd az erőviszonyokat.
A fővárosnál azzal számolnak, hogy a Főgáztól befolyó osztalékbevétel legjobb esetben is legfeljebb 60 milliárd forint lehet a következő húsz évben. Ezzel szemben a többségi pakett eladásából minimum 100–110 milliárd forintos egyszeri bevételt várnak. Az időzítést Ikvai-Szabó Imre egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón így indokolta: „Most van rá lehetőség, hogy a befolyt összeget az uniós támogatások segítségével megnégyszerezzük.”
Szerinte a Főgáz-privatizáció második, s egyben legjelentősebb lépése közvetett formában akkora forráshoz segítheti a fővárost, amekkorát a cég száz év alatt sem termelne meg. (Érdemes megjegyezni, hogy az Elmű 2007-ben 2,5 milliárd forint osztalékot fizetett a 10,54 százalékos fővárosi pakett után, vagyis a cégben lévő önkormányzati hányadot alig 8 évnyi bevételért értékesítették.)
Kényszerhelyzet
Az eladás mellett felhozott érvek az ellenzéket nem győzték meg, sőt a hírek szerint a koalíciós partner szocialistákat sem igazán. Ám a városvezetésnek nincs igazán mérlegelési lehetősége. Az elmúlt években elindított, az ellenzék által presztízsberuházásokként minősített fejlesztések miatt csak előremenekülhet, ehhez pedig pénzre van szüksége. A fejlesztési büdzséből 2010-ig 100 milliárd forint hiányzik. Már tavaly, az idei költségvetés vitájakor úgy vélték az ellenzéki oldalon, hogy Demszky Gábor főpolgármester vagy kihátrál a nagyberuházások legalább egy részéből, vagy elkezdi kiárusítani a főváros vagyonát.
Az előbbi megoldás nincs napirenden, tehát marad az erőltetett privatizáció, bár a főpolgármesteri kabinet is tisztában van azzal, hogy a jelenlegi tőkepiaci környezetben nem kedvez az eladásnak.
Eladják
Azóta megszületett a döntés, értékesítik a Főgáz 50 százalékát. Első lépésben közbeszerzéssel egy privatizációs tanácsadót, majd versenyeztetéssel egy befektetési szolgáltatót választanak ki, akinek a közreműködésével nyílt vagy zárt körű értékesítést folytatnak le.
Az MDF módosító indítványát elfogadva a közgyűlés határozott arról, hogy sikeres részvényértékesítés esetén a befolyó pénzt kizárólag az európai uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztésekhez használják fel.
Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettesek módosító javaslatára határoztak arról is, hogy a részvényeladásról szóló végső döntést a pénzügyi bizottság helyett a Fővárosi Közgyűlés hozza majd meg.