A körbetartozás nagysága 200 milliárd forintra becsülhető a magyar gazdaságban, ennek majdnem fele az építőiparban halmozódott fel. Júliusban hatályba lépett a csődeljárásról, a közbeszerzésekről szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv módosítása. S még mindig maradtak tervek.
Szigorúbb közbeszerzés
A körbetartozás kialakulásának egyik oka volt, hogy a teljesítési igazolások kiállításának határidejére nézve nem tartalmazott előírásokat a törvény. Az ajánlatkérő most már 15 napon belül köteles a teljesítés elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról írásban nyilatkozni. Arról azonban már sajnos nem rendelkezik a törvény, hogy ha nem fogadja el a teljesítést, akkor azt meddig és hogyan lehet vitatni.
Az ajánlatkérő a teljesítéstől számított harminc, uniós forrásból támogatott közbeszerzéseknél pedig hatvan napon belül köteles fizetni. Kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek halasztott, illetve részletteljesítésben állapodtak meg. Új lehetőség, hogy a fizetési határidő eredménytelen elteltét követően a fővállalkozó inkasszóval is érvényesítheti követelését. Ha azonban hiányzik a teljesítésigazolás (mert például minőségi hiba miatt vitatott a teljesítés), nincs helye inkasszónak sem.
Értesítési kötelezettség terheli a fővállalkozót a saját alvállalkozói felé történő kifizetésekről, illetve arról is, ha az alvállalkozók felé fennálló tartozások teljesítését megtagadta.
Felszámolás 15 napon belül
A csődtörvény módosított szabályai szerint megindítható a felszámolási eljárás, megállapítható a fizetésképtelenség, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy a tartozás tényét nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesített. A hitelező a felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles adósát a fizetésre írásban felszólítani.
Ha az adós a számla szerinti összeget, illetve a fizetési kötelezettségét a hitelezői felszólítás kézhezvételéig írásban nem kifogásolta, akkor már csak a tartozás kiegyenlítésével kerülheti el a felszámolást. Várhatóan ugrásszerűen megnő tehát a felszámolási eljárások száma.
A felszólítás alapján történő teljesítés nem jelenti ugyanakkor a számla helyességének elismerését is. Előfordulhat ugyanis, hogy csak a felszámolás elkerülése miatt fizetnek. A törvény értelmében ezért a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a kifizetett összeg polgári peres eljárásban visszakövetelhető.
Jelzálog az építési vállalkozónak
Az építőipari vállalkozásoknak lehet segítség az az új lehetőség, hogy a vállalkozót díjkövetelése fejében törvényben biztosított jelzálogjog illeti meg a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon. Az alvállalkozókat védi, hogy ettől nem lehet eltérni a szerződésben, így nem fog előfordulni az, hogy a beruházó a szerződésben lemondatja jelzálogjogáról a vállalkozót. A törvényben biztosított jelzálogjog bejegyzését ráadásul köteles lesz tűrni a hitelező bank is. Olyan ingatlanra pedig biztosan nehezen talál majd vevőt az építtető, amit ilyen jelzálogjog terhel.
Kérdés persze, hogy mi lesz akkor, ha a reménybeli lakók már kifizették a lakást, akár be is költöztek, sőt el akarják adni. A fejük fölött pedig még mindig vitatkozik a beruházó és az építési vállalkozó, miközben a lakást terheli a jelzálogjog.
Újabb tervezetekből lehet törvény jövőre
A már hatályba lépett szabályok mellett számos olyan javaslatot dolgozott ki a szakmai előkészítő bizottság, ami gyorsítaná a behajtási eljárásokat és bővítené a közhiteles nyilvántartásokat annak érdekében, hogy könnyebben lehessen tájékozódni az üzleti partnerekről. Ugyanezért az igazságügyi tárca még tavasszal kidolgozta javaslatát, hogy bővítené a cégjegyzékben rögzítendő adatokat.
A tervezet szerint a cégjegyzékben is szerepelnek majd a jogerős bírósági vagy hatósági elmarasztaló határozatok, a cég ellen indított, pénzkövetelésre irányuló peres eljárások, az ingatlanára bejegyzett jelzálogjog. Az úgynevezett cégfigyelő lapot illetékfizetés ellenében lehet majd kikérni, s arról mindez kiderül.
Ahhoz, hogy a fenti adatokat bejegyezzék, az érintett hivataloknak és hatóságoknak kötelező lesz elektronikus úton megküldeni a határozatokat a cégbíróságnak. Emellett lehetőség lesz arra is, hogy a cég külön kérelmére a cégjegyzékben feltüntessenek olyan adatokat is, amelyek a cég üzleti jó hírét erősítik, referenciául szolgálnak.
Elektronikus fizetési meghagyás
Gyorsítani tervezik a bírósági, illetve a végrehajtási eljárásokat is. Az elektronikus fizetési meghagyással az adós által nem vitatott pénzköveteléseket a hitelező a jelenleginél gyorsabban behajthatná. Így csökkenne annak az esélye, hogy az eljárás elhúzódása miatt maga a hitelező is fizetésképtelen pozícióba kerül.
A bírósági végrehajtásig jelenleg évekig tartó pereskedéssel lehet eljutni. Azért, hogy az eljárást ne lehessen indokolatlanul elhúzni, jelentősen megemelnék a végrehajtási kifogás illetékét. Az eljárás gyorsítását szolgálná az is, ha ítélőtáblánként csak egy-két helyi bíróság lenne illetékes végrehajtásra, ezek viszont rendelkeznének a szükséges személyi, tárgyi (informatikai) feltételekkel.
A pénzügyi tárca fontolgatja a fordított áfafizetés bevezetését a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalkozásokra az építési szolgáltatások körében (ideértve az ingatlan átadását építési szerződés alapján, illetve a meglévő ingatlanhoz kapcsolódó javítási, karbantartási, átalakítási munkákat is), valamint a számítástechnikai eszközök kereskedelmére. A láncügyletekben közreműködő, jogilag független, de gazdaságilag összefonódott tagok (kapcsolt vállalkozások) egyetemleges helytállási kötelezettségét írnák elő az adó megfizetésére, ha bármely csoporttagnál megállapítható, hogy az áfafizetési kötelezettségét nem teljesítette.