Berényi Lájos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke szerint a jelentős csökkenés oka, hogy 2006-os bázis rekord év volt a közbeszerzések tekintetében, mivel az volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv utolsó éve, ami emelte a kiírások számát. Másrészt tavaly autópályaépítési boom volt, harmadrészt a választás éve miatt az állami, önkormányzati szektor 2006. első félére előrehozta közbeszerzéseit.
Az idei első félévi csökkenés további oka a költségvetési kiadások visszafogása, és az, hogy a II. NFT pályázatai még csak a kiírás szakaszába jutottak el, az eredményhirdetések pedig a második félévben várhatók.
Jövőre növekedés várható
Becslése szerint 2007-ben a közbeszerzések értéke elmarad a tavalyi 2.000 milliárd forinttól, ám 2008-ban már várhatóan újra eléri a 2006-os rekord szintet.
Berényi Lajos kiemelte: az első hat hónapban a külföldi székhelyű cégek az eljárások 2,02 százalékát nyerték el, szemben az előző év azonos időszaki 2,4 százalékkal, a közbeszerzési összértékre vetítve részesedésük 25 százalékról 3 százalékra csökkent.
Az eljárások darabszámát tekintve 54,8 százalék volt nyílt, szemben a bázisidőszaki 62,4 százalékkal. A tárgyalásos procedúrák 35 százalékot tettek ki, ami 7 százalékponttal volt több, mint a 2006 első félévi. A meghívásos eljárások 3,2 százalékot képviseltek, ami 1,4 százalékpontos csökkenést mutatott az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Kevesebb a nyílt eljárás
A közbeszerzések értékét tekintve 34 százalékot értek el a nyílt eljárások, szemben a 2006. I. félévi 51 százalékkal. A tárgyalásos procedúrák értéke 59 százalékra emelkedett a bázis időszaki 45 százalékról. A meghívásos eljárások értékben 5,4 százalékát képviseltek, míg az egyszerűsítettek 2,2 százalékot.
A közbeszerzések tárgyát tekintve, egyedül a szolgáltatás tárgyú megrendelések értéke növekedett, részesedésük az összértéken belül meghaladta a 40 százalékot. Ugyanakkor a bázis időszakhoz viszonyítva jelentős mértékben csökkent az építési beruházások és az árubeszerzések értéke, ezáltal részesedésük 35, illetve 25 százalék volt.
Élen a költségvetési szervek
Az ajánlatkérők közül a közbeszerzések összértékét tekintve az első helyen a központi költségvetési szervek állnak 40 százalékkal, a helyi önkormányzatok 22,8 százalékkal, a közszolgáltatók 21,2 százalékkal, míg a közjogi szervek 16 százalékkal részesedtek.
A Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KBD) az idei első félév során 326 alkalommal támadtak meg közbeszerzési döntést, 98 esetben állapítottak meg jogsértést. A KDB határozataival kapcsolatban 59 esetben fordultak keresettel a Fővárosi Bírósághoz, szemben a 2006 első félévi 73-mal.
Berényi Lajos kiemelte, hogy az EU várhatóan az idén ősszel véglegesíti a közbeszerzések jogorvoslati irányelvét, amelyet még az idén be kell építeni a nemzeti jogba. Ez a jelenlegi magyar gyakorlathoz képest szigorítást jelent, mert például, ha egy eljárásban vesztes pályázó által kezdeményezett jogorvoslati eljárás elindul, abban az esetben nem lehet aláírni a közbeszerzési szerződést.