Az idei az utolsó év, amikor a Széchenyi-kártyával igénybevett hitelhez állami kamattámogatás is jár, az állam jövőre várhatóan csak a garanciadíjhoz nyújt támogatást.
A vállalkozók érdekvédői szerint az államnak a kamattámogatást jövőre is fönn kellene tartania – derült ki a 75 ezredik Széchenyi Kártya ünnepélyes átadásán tegnap, a fővárosi Mezőgazdasági Múzeumban elhangzott előadásokból.
Klímakutatás vs. kamattámogatás
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a FigyelőNet kérdésére elmondta: az érdekképviselet kétszázalékpontos kamattámogatást szeretne elérni, ami a kamara számításai szerint évi 2,5 milliárd forintba kerülne. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke előadásában megjegyezte, hogy ez az összeg jobban hasznosulna a kis-, és középvállalkozóknál, mint például a kormányzat prioritásai között helyet kapó klímakutatásban.
Az érdekvédők utaltak arra is, hogy a bejáratott rendszereket – mint például a Széchenyi Kártya intézményét – kellene több forráshoz juttatni, s nem új rendszereket létrehozni.
Parragh László szerint az elkövetkező hónapok döntik el, mire költik az uniós milliárdokat: valódi gazdaságfejlesztésre, avagy olyan beruházásokra, „betonra”, amelynek semmiféle köze nincs a gazdasághoz. Ha az utóbbi következik be, öt év múlva az akkori miniszterelnöknek ki kell majd állnia, s azt kell mondania: „Barátaim! Elrontottuk. Újra.”
Tőkeszegénységre gyógyír
Demján Sándor az eseményen elmondta: a Széchenyi-kártya olyan sikertörténet, amelyből Magyarországon kevés van. A Széchenyi-kártya igénylőinek száma elérte a 100 ezret, a kihelyezett teljes hitelkeret összege meghaladja a 350 milliárd forintot.
A vállalkozói érdekképviseletek kezdeményezésére 2002-ben elindított Széchenyi Kártya a vállalkozások átmeneti likviditási zavarainak finanszírozására szolgál. A különleges banki termékre – mint a VOSZ ügyvezetője előadásában többször utalt rá – a kkv-szektor alultőkésítettsége miatt volt illetve van szükség, s ugyanez az oka népszerűségének is. Persze az is segítette a kártya elterjedését, hogy könnyen és fedezet nélkül igényelhető.
A FigyelőNet kérdésére Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója úgy válaszolt, a nemfizetések aránya igen alacsony más banki hitelekéhez képest.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy a nem teljesítők nevét nyilvánosságra hozzák. A másik, talán nyomósabb ok, hogy a vállalkozó teljes vagyonával felel a felvett hitelért – jól mutatja a vállalkozók nehéz helyzetét, hogy ilyen feltétellel is vesznek föl hitelt, méghozzá ilyen nagy számban.
Demján Sándor talán éppen ezért figyelmeztette a vállalkozókat: óvatosan használják a Széchenyi-kártyát, óvják meg vállalkozásuk tőkéjét jobb időkre.