Kifacsarni tilos

Ha az alkalmazott sokat túlórázik, nincs ideje pihenésre, sportra, akkor romlik a teljesítménye. A betegszabadság sem szolgálja a cég érdekeit. Mit lehet tenni?

A felmérések szerint a magyar munkavállalók átlagosan napi egy órával dolgoznak többet a kötelezően előírt munkaidőnél, és általános jelenség a munkahelyi stressz: többségüket megviseli a munka túlzott mennyisége és feszített tempója. A stressz és a túlterheltség viszont (az egészségtelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal együtt) fizikai tüneteket is okozhat, a magas várnyomástól a hát- és fejfájásig, lelki téren pedig a kiégésig és a depresszióig számtalan formában.

Több felmérés is bizonyította már, hogy a munkahelyi egészségvédelem megtérülő beruházás. Egy amerikai kutatás szerint 1 dollárnyi egészségvédelmi befektetés több mint 2 dollárnyi nyereséget termel. A béren kívüli juttatások közé jól beépíthetők az egészségvédelmet, a jó közérzet fenntartását célzó szolgáltatások. Ezzel nemcsak a munkatársak egészségére vigyázunk, hanem a vállalkozáshoz való hűségüket, motivációjukat is növeljük.

Wellness a cafeteriában

A cafeteria, a béren kívüli juttatások cégen belüli menedzselésének rugalmas rendszere kiválóan alkalmas arra, hogy a munkatársakat kedvezményesen juttassuk egészségügyi vagy wellness-szolgáltatásokhoz. A rendszer lényege, hogy a munkavállalók adott keretösszegen belül maguk állíthatják össze juttatási csomagjukat, s a választható szolgáltatások között az étkezési jegy vagy az utazási támogatás mellett olyanok is szerepelhetnek, mint az egészségpénztári tagság, a fitneszbérlet vagy a wellness-üdülésre is beváltható üdülési csekk. Bár a cafeteriarendszer egyes elemeire különböző adózási szabályok vonatkoznak, szinte mindegyik ilyen támogatásról elmondható, hogy ugyanolyan költség mellett az ilyen „irányított” csatornákon több kerül a munkavállalóhoz, mintha az adott összeget egyszerűen bérként fizettük volna ki minden köztehervonzatával.

Az egészségpénztári befizetések több felmérés szerint is a legnépszerűbb cafeteriajuttatások közé tartoznak, a mindenkori minimálbér összegéig adó- és járulékmentesek. A pénztárba befizetett összeget a kezelési költség levonása után a munkavállaló számos sport- és rekreációs szolgáltatás igénybevételére, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, illetve sportszerek, sportszolgáltatások vásárlására fordíthatja. A pénztárral szerződött orvosoknál magánorvosi vagy természetgyógyászati kezeléseket is igénybe vehet belőle. Bár a 2005. januárban hatályba lépett új szabályozás maximálta a keretből gyógyüdülésre, illetve sportszervásárlásra fordítható összegeket, tehát összességében szűkítette a lehetőségeket, az igénybe vehető szolgáltatások sokszínűsége továbbra is népszerűvé teszi az egészségpénztári tagságot.

Az üdülési csekk szintén a mindenkori minimálbér összegéig adó- és járulékmentes juttatás. Nem átruházható, a munkavállaló és családja belföldi üdülésre, szállásdíjra, illetve a szálláshely által nyújtott egyéb szolgáltatásokra válthatja be. Számos wellness-hotelben is elfogadják az üdülési csekket, de a munkaerő újratermelése szempontjából már önmagában az is nagy előny, ha munkatársunk valóban nyaralással, pihenéssel tölti a szabadság napjait, és nem egyéb munkára vagy épp lakásfelújításra fordítja ezt az időt.

Sport, masszázs, gyógytorna

A vállalkozások jó része a cafeteria-rendszeren kívül is támogatja az egészségmegőrzést. Sok helyütt például a dolgozók egy, a közelben fekvő fitneszterem szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe. Olyan vállalkozások is előfordulnak, amelyek sportcsapatot, sportegyesületet tartanak fenn, vagy évente egyszer-kétszer sportnapot, sportversenyeket rendeznek – mindez egyfelől csapatépítési, másfelől viszont egészségvédelmi célokat szolgál.

Az incentív utak, jutalomüdülések sorába is bekerültek a wellness-üdülések. Ezek az utak kettős haszonnal járnak: a minden kényelemmel, luxussal felszerelt wellness-szállodákban töltött idő egyrészt jutalom, másrészt pedig a kezelések a dolgozó fizikai és lelkiállapotának javításával gondoskodnak a munkaerő megújulásáról.

Az 1980-as években a Szilícium-völgyben vált népszerűvé az irodai masszázs, ma már itthon is egyre több vállalkozás kínál ilyen szolgáltatást. Az íróasztal mellett töltött órák alatt elgémberedett derék-, hát-, nyak- és karizmokat a szakképzett masszőr egy kávészünetnyinél is kevesebb idő, mindössze 15 perc alatt teszi rendbe. A masszázshoz nem kell levetkőzni, sem átöltözni, a szokásos irodai ruházatban is elvégezhető, csupán egy speciális, a vállat és a hátat tehermentesítő masszázsszéken kell helyet foglalnia a páciensnek. A heti egyszeri masszírozás és a hozzá kapcsolódó rekreációs tanácsadás a szervezet fizikai és szellemi regenerálódásához is hozzájárul.

Az is egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás gyógytornásszal köt szerződést az alkalmazottak tornáztatására. A 15, 30 vagy 60 perces foglalkozás segít ellensúlyozni az ülő életmód ártalmait, javítja a testtartást, megelőzi a mozgásszervi panaszokat, a hátfájást és a gerinc egyéb problémáit, sőt az idegeket is erősíti. A gerinctornához sincs szükség speciális felszerelésre, ruházatra, és a gyakorlatok bármilyen helyiségben, akár egy tárgyalóban is elvégezhetők.

Orvos a cégnél: helyben a segítség

Jogszabályok írják elő, hogy alkalmazottjai számára a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani. A nagyobb vállalatok üzemorvost is felvehetnek, de a kis- és középvállalkozások a legtöbbször úgy oldják meg ezt a feladatot, hogy engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatókkal kötnek szerződést.

Ez is rengeteg lehetőséget hordoz magában, hiszen a cég szerződést köthet az alapszolgáltatások körén kívül eső vizsgálatok, kezelések elvégzésére is (például menedzserszűrés, vércukor- és koleszterinszűrés, nőgyógyászati és egyéb szűrővizsgálatok, védőoltások beadása). Érdemes törődni az egészséges életmód propagálásával is. Például segíteni kell a dohányzásról való leszokást, és lehetőség szerint nem dohányzó vállalati politikát bevezetni (persze úgy, hogy ne vezessen a még dohányzó munkatársak diszkriminációjához).

Törődnek az alkalmazottal

A családbarát vállalatok, a munkatársak fizikai és lelki egészségével törődők számos pályázaton vehetnek részt. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium például a Családbarát Munkahely pályázat keretében díjazza a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetését támogató vállalatokat.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2002 óta hirdeti meg az Egészséges Munkahely Programot. Ennek keretében a díjra pályázó cégeknél a munkahelyi egészséggondozást, az egészséges táplálkozást és testmozgást, illetve az ergonómiára törekvést és a dolgozók mentálhigiénés állapotára való odafigyelést vizsgálják. Az elmúlt évek díjazottjainál „alapszolgáltatásnak” számít a fitneszbérlet, a cég által bérelt sportpálya, ahol a csapatsportok szerelmesei mérhetik össze erejüket, a céges sportnap, valamint a gyógytornász, aki az íróasztal mellett ülők egészségével törődik. Nagy hangsúlyt fektetnek az irodák berendezésének ergonómiájára, az egészséges, „emberbarát” munkakörnyezet megteremtésére, a balesetek megelőzésére.

Nemcsak az alkalmazottak fizikai egészségére figyelnek oda, hanem a lelki épségre is. Sok cég foglalkoztat pszichológust, akihez bármilyen problémával fordulhatnak az alkalmazottak, a túlzott stressztől a munkahelyi konfliktusokon át a magánéleti problémákig. A négyszemközti találkozókra munkaidőben is alkalmat ad a vállalkozás, a pszichológus pedig telefonon állandóan elérhető. A mentális egészséget csapatépítő tréningekkel, konfliktuskezelő workshopok megrendezésével is védik.

A díjnyertes vállalkozások fontosnak tekintik a dohányzás visszaszorítását is. Szervezett leszoktató programot ugyan nem sokan működtetnek, de minden eszközzel (például ingyenes nikotintapasszal vagy egyéb támogatással) segítik azt, aki elhatározta, hogy felhagy káros szenvedélyével.