Az Európai Bizottságban a héten hozzáláttak a meglehetősen nagy késéssel benyújtott magyar “Kiotó-tervek” elbírálásához.
Az úgynevezett nemzeti allokációs terv lehetővé teszi, hogy Magyarország, illetve a magyar vállalatok és üzemek is résztvehessenek az európai emissziókereskedelemben, és hozzájárulhassanak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, ami minden állam számára kötelező.
Brüsszel szerdán újabb nyolc nemzeti allokációs tervet hagyott jóvá, és a magyarországit is vizsgálja. A legtöbb új tagállamhoz hasonlóan hazánk is meglehetősen késsve nyújtotta be a terveket, de diplomaták szerint nem várható, hogy emiatt a bizottság eljárást indítson, mert az újakat eleve engedékenyebben bírálják el.
Az emisszióbörze a következőképpen működik. Az országban minden kibocsátó vállalat – hőerőművek, acélkohók – valamekkora szennyezési kvótát kap, aminek meghatározásáról az allokációs terv gondoskodik. Ha egy résztvevő az előírtnál nagyobb mértékben tudja csökkenteni szennyezőanyag-kibocsátását, akkor a kvótán felüli értéket el tudja adni más tagállamnak. Mindez azért jó, mert nagyobb kibocsátás-csökkentésre ösztönzi a vállalatokat úgy, hogy pénzt is kereshetnek vele.