Óvatosnak kell lenni azokkal a megoldásokkal, amikor a régi EU-tagállamokban létező munkavállalási korlátozásokat vállalkozási jogviszonynak álcázva próbálják meg kijátszani – figyelmeztetnek a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.
Mint ismeretes, a tizenöt régi tagállamból tizenkettő korlátozza az új tagállamok polgárainak munkavállalását, így a magyarok, lengyelek vagy szlovákok továbbra is csak külön engedélyezési eljárás, illetve ágazatonként megállapított kvóták alapján kaphatnak legálisan munkát. A kelet-közép-európai vállalkozások azonban május 1-jétől ugyanolyan jogokat élveznek a belső piacon, mint mondjuk egy francia vagy brit cég.
Több ellenőrzés
Ezzel együtt sem “sima ügy”, ha például egy magyar pincér vállalkozóként vállal állást egy németországi étteremben. Mint Zöller Katalin, a müncheni Nagy, Zäh + Partner ügyvédi iroda munkatársa a Világgazdaságnak kifejtette, az ily módon palástolt munkaviszonyt Németországban sem nézik jó szemmel a hatóságok. Mind a munkaadónak, mind a vállalkozó-munkavállalónak tartania kell a munkaügyi szervek, illetve az adóhivatal ellenőrzésétől. Az utóbbi hónapokban ezek az ellenőrzések – részben az unió keleti bővítésével összefüggésben – érezhetően megszaporodtak, elsősorban az építőiparban és a vendéglátói ágazatban.
Kamara
Más szakértők is arra hívják fel a figyelmet, hogy jogilag “szürke” területre téved az, aki vállalkozásnak próbálja álcázni munkavégzését az uniós országokban. Az ellenőrzéseken túl számolni kell azzal is, hogy a vállalkozói tevékenységre más társadalombiztosítási és adózási szabályok vonatkoznak, ráadásul számos szakma esetében ottani kamarai tagság is kell a működéshez (e téren Ausztria kiemelkedően rigorózusnak számít).
A valóban vállalkozói tevékenység végzése persze egyáltalán nem tilos. Egy magyar iparosokból álló kisvállalkozás például nyugodtan vállalhat Németországban lakásfelújítást, építkezést, “mindössze” az ottani jogi, építéstechnikai és egyéb előírásokkal kell tisztában lennie.