Férfi, nő egyenlő?

Mindössze öt női ügyvezető található az Üzlet&Siker Minősített Vállalkozása 2003. pályázat ötven nyertes cégénél. Hogy jövedelmük hogyan alakul férfitársaikhoz képest, arról nincs információnak, az viszont felmérésekből tudható, hogy világviszonylatban a nők fizetése 60–80 százalékát éri el a férfiakénak. Ezt az arányt a helyi adottságok nagymértékben befolyásolják: míg Délkelet-Ázsiában 60 százalék alatt is lehet az arány, az „esélyegyenlőség” szempontjából legfejlettebbnek számító, észak-európai országokban a 80 százalékot is meghaladja. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nők a férfiak bérének 80–85 százalékát keresik. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve azonban az erőfeszítések dacára az Európai Unióban is csak vágyálom.

Az Unicef Monee Projekt felmérése szerint hazánkban is jelentős a nemek foglalkoztatási szegregációja, azaz a nők jelenléte nagyobb az olyan rosszabbul fizetett iparágakban, mint a könnyűipar, a kereskedelem és a szolgáltatás, míg a műszaki pályákon a férfiak felülreprezentáltak. Az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban is jóval több nő dolgozik, mint a versenyszférában. Vannak területek, ahol a nők könnyebben előrejuthatnak: a gazdasági szervezetekben például „nőiesnek” számít a HR, a marketing vagy a könyvelés. Az Üzlet&Siker 50 minősített vállalkozásánál például a gazdasági vezetők több mint fele nő, és ugyancsak fele-fele az arány a humán erőforrás és marketingvezetők között. Az informatikai vezetők esetében viszont mindössze egyetlen esetben tölti be ezt a posztot nő.

A végzettség egyenlő

Ugyanakkor hazánkban a nők végzettsége már nem alacsonyabb a férfiakénál: 2000-ben a felsőoktatási intézményekben már több lány tanult, mint fiú. Habár a képzettségi hátrányt már behozták, a vezetői pozíciókba még ma is rögösebb a nők útja, mint a férfiaké.

Bálint Zsuzsanna közgazdász 16 hazai cégnél végzett felmérést az esélyegyenlőségről, amelyek az 50 legnagyobb létszámú vállalat közül kerültek ki. Az általa megvizsgált cégeknél a csúcsvezetők 7 százaléka, a felső vezetők 21,1 százaléka, míg a középvezetők 29,4 százaléka volt nő. Mindez a „piramis-elvet” támasztja alá: a ranglétrán felfelé haladva egyre kevesebb nő jut el felelős pozíciókba a szervezetben. Az „üvegmennyezet” a hazai cégeknél a felső vezetői és a cégvezetői szint között húzódik, elenyészően kevés hölgy jut csak el az első számú vezetői székbe.

„Ha a nők jelképes arányban, 10–15 százalékban vannak jelen egy pozícióban, akkor nemük képviselőjévé is válnak. A környezet nemcsak azt figyeli, a konkrét személy hogyan látja el a feladatát, hanem, hogy „képes-e erre egy nő?” – jegyzi meg Nagy Beáta, a BKÁE docense, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ igazgatója.