Élénkül az ügyvitel kiszervezése

Magyarország a középmezőnyben áll azon a listán, amelyen a multik ügyviteli feladatainak elvégzésére legalkalmasabb országokat sorolja fel az AT Kearney. Az amerikai tanácsadó cég értékelése szerint több szempontból India áll az első helyen. Magyarország esetében az azonos kulturális gyökereket, a szaktudást, a nyelvismeretet, az uniós jogharmonizációt méltányolják a szakemberek.A nemzetközi politikában tapasztalható feszültségek erősödése ellenére [...]

Magyarország a középmezőnyben áll azon a listán, amelyen a multik ügyviteli feladatainak elvégzésére legalkalmasabb országokat sorolja fel az AT Kearney. Az amerikai tanácsadó cég értékelése szerint több szempontból India áll az első helyen. Magyarország esetében az azonos kulturális gyökereket, a szaktudást, a nyelvismeretet, az uniós jogharmonizációt méltányolják a szakemberek.

A nemzetközi politikában tapasztalható feszültségek erősödése ellenére a vállalatok változatlan intenzitással dolgoznak azon, hogy – elsősorban költségkímélés céljából – külföldre telepítsék bizonyos, nem termelő tevékenységüket. Míg korábban ez elsősorban a szoftverfejlesztésre volt jellemző, mára egy sor, a cég konkrét üzleti tevékenységét segítő ügyviteli feladatot delegálnak külföldre: például az irodai háttérmunkát (back-office), az adatfeldolgozást, vagy az ügyfélszolgálatot – állapítja meg tanulmányában az AT Kearney. Az amerikai tanácsadó cég olyan értékelési módszert dolgozott ki, amellyel segítheti a vállalatvezetők döntését: saját országából hova érdemes áthelyeznie ezeket a tevékenységeket. Ezzel a módszerrel három szempont alapján osztályozzák az országokat: a költségek, a jogi, üzleti és egyéni környezet, illetve a munkaerő szempontjából. Az AT Kearney kutatói úgy látják, hogy a költségek 40, a környezet 30, az emberi tényező ugyancsak 30 százalékkal esik latba egy-egy befektetési hely kiválasztásánál.

A tanulmányban tizenegy országot vesznek nagyító alá, s a kutatók szerint valamennyi befutó lehet a külföldi megbízások elnyeréséért folyó versenyben. Az első helyen India áll, s két szempont – jól képzett munkaerő és alacsony munkabérköltség – játszik közre a beruházásnál.
Az Európában működő multinacionális cégeknek számos előnyt kínálnak a közép-európai országok: kulturális hasonlóság, nyelvtudás, közelítés az uniós jogszabályokhoz, magas szintű műszaki szaktudás, illetve egyéb technikai jellegű képességek. Az AT Kearney listáján Magyarország előbbre van, mint Csehország, mert – egyebek mellett olyan multiknak, köszönhetően mint a GE – több tapasztalata van a ügyviteli folyamatok lebonyolításában. A General Electric 12 éve van jelen, s ezen időszak alatt több feladatot delegált Magyarországra.

Az amerikai óriás vállalat az idén telepítette Budapestre európai operációs központját. A GE 4,6 millió dollár beruházással hozta létre a mintegy 15 európai országban lévő érdekeltségeit kiszolgáló budapesti központját. Az Alcoa két európai regionális központját telepítette Székesfehérvárra: 2002-ben európai szintű üzleti adminisztrációs, pénzügyi központ létesült, itt 150 magasan képzett, több nyelven beszélő szakembert foglalkoztatnak. 2003-ban alakították ki az európai regionális számítástechnikai központot, amelynek értéke 5,5 millió dollár (1,3 milliárd forint) volt. A központ mintegy 60 szakembernek biztosít munkát.
Azóta hasonló tervek fogalmazódtak meg más Magyarországon működő multicégnél is, ezt a folyamatot egyébként már évekkel ezelőtt előre jelezték a hazai nagybefektetők. Rámutattak, hogy a termelő jellegű beruházásokhoz Magyarország ma már nem eléggé olcsó, de a szellemi pluszt igénylő munkákban a képzésnek köszönhetően jók az adottságok. Az összeszerelő jellegű gyártás egy része azóta a még olcsóbb költségű országokba, mindenekelőtt Kínába vándorolt, lásd Flextronics, Philips stb.

A listavezető India is sok multinacionális céget vonzott az országba: GE Capital, American Express, Citibank, Conseco, British Airways, Dell Computer. A pénzügyi szolgáltatások területén a Citigroup például Indiát tekinti a legjobb választásnak. A pénzintézet 1999-ben hozta létre Indiában az e-Service International céget: az üzlet azóta sokszorosára nőtt, jelenleg 3200-an dolgoznak a társaságnál, s 100 millió tranzakciót bonyolítanak le évente. Mára az e-Service 25 országban lát el feladatokat a Citigroup számára. A Citigroup mellett az úttörők között volt a GE, a British Airways és az American Express is, az irodai háttérmunkát bízták indiaiakra. Először azért, hogy csökkentsék a költségeket – akár 50 százalékot is elérve – később azonban már a munka minősége volt az, ami ott tartotta őket, s jelenleg is ez táplálja a további növekedést.
Hasonló sikertörténet a General Electricé. A GE Capital International Services 1997-ben hozott létre vegyesvállalatot Indiában pénzügyi tranzakciók lebonyolítására és ügyfélszolgálati teendők ellátására. 2001–2002 között a tevékenységi kör kibővült különböző banki műveletekkel, s az idei év végére a cég alkalmazotti létszáma el fogja érni a 20 ezret. Ugyanakkor az is igaz, hogy India – bár belátható időn belül megőrzi vezető helyét – fokozatosan a magasabb bérű országok kategóriájába kerül, s miközben a magas képzettséget igénylő, elemző jellegű feladatokat továbbra is el fogja látni, a termelés inkább Kínába tevődik át.
Az angol nyelvterület a három kategóriából kettő – emberek, környezet – esetében jöhet szóba a vállalatok számára: a nyilvánvalóan azonos kulturális és nyelvi hasonlóságon túl egyéb előnyöket is kínálnak az amerikaiaknak. Kanada, Ausztrália és Írország határozottan jobb infrastruktúrával rendelkezik, és sokkal kisebbek a gazdasági és politikai kockázatok, mint más országokban. Másfelől a munkabérköltségek itt a legmagasabbak, de ez egyszersmind azt is jelenti, hogy Kanada az egyik legalkalmasabb helyszín komplex üzleti feladatok ellátására.

A latin-amerikai országok legfőbb előnye az alacsony munkabér és az időzónák azonossága. Bár Brazília és Mexikó a működési környezetet tekintve jobb feltételeket biztosít, mint India, a munkaerő-állomány alacsonyabb besorolást kapott az AT Kearney szakértőitől.
Oroszországban elsősorban a műszaki értelmiségiek jelentenek vonzerőt a multiknak, a megfelelő nyelvtudás hiánya, az it- és távközlési szektor fejletlensége, a belpolitikai instabilitás, a korrupció viszont gátolja a kibontakozást.