Sikerek és kudarcok a magyar-román kereskedelemben

A magyar-román gazdasági kapcsolatokat összességükben harmonikusaknak nevezhetjük, de a befektetéseket illetően csalódást keltő jelzések érkeznek Bukarestből – jelentette ki Major István, az integrációs és külgazdasági államtitkárság helyettes vezetője a Rompres román hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A magyar helyettes államtitkár az Európai Unió és tagállamok VI. kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó, szombaton befejeződött konferenciáján vett részt a román fővárosban. [...]

A magyar-román gazdasági kapcsolatokat összességükben harmonikusaknak nevezhetjük, de a befektetéseket illetően csalódást keltő jelzések érkeznek Bukarestből – jelentette ki Major István, az integrációs és külgazdasági államtitkárság helyettes vezetője a Rompres román hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

A magyar helyettes államtitkár az Európai Unió és tagállamok VI. kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó, szombaton befejeződött konferenciáján vett részt a román fővárosban. Major István úgy értékelte, hogy a kétoldalú magyar-román kereskedelmi kapcsolatokat igazi sikertörténetnek lehet tekinteni azt követően, hogy Románia is csatlakozott a közép-európai szabadkereskedelmi egyezményhez (CEFTA). A két ország közti kereskedelmi forgalom összege meghaladja az egy milliárd dollárt, s a CEFTÁ-n belül Románia legfontosabb gazdasági partnere Magyarország.

Ugyanakkor őszintén meg kell mondani, hogy a befektetések terén problémák vannak, Bukarestből egy sor kedvezőtlen jelzés érkezett, elsősorban az idegenforgalmi beruházásokat illetően – mondta. Major István külön is megemlítette a szováti gyógyfürdő privatizációja körüli gondokat. Az egykoron meglehetősen híres gyógyfürdőt üzemeltető román állami társaság részvényeinek többségét 2001. májusában egy olyan társaság vette meg, amelyben a Danubius Hotels a többségi tulajdonos.A román Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban jóváhagyta azt a bírósági döntést, amely már a privatizációs szerződés megkötése után felfüggesztette a gyógyfürdő magánosítási folyamatát.

Az így kialakult helyzetnek nem lett túlságosan jó visszhangja Magyarországon – fogalmazott a helyettes államtitkár. Az európai integráció folyamatát illetően Major István arra hívta fel a figyelmet, hogy lesznek érdekellentétek az EU jelenlegi és a most csatlakozó új tagjai között, de ezeket kezelni lehet a csatlakozás utáni átmeneti időszakkal. Ilyen konfliktusok főként az EU iparilag fejlett nagy államai és a kevésbé iparosodott kis államai között adódnak majd. Major István úgy vélte, hogy ebben az összefüggésben az új tagok közti szoros koordinációra lesz szükség ahhoz, hogy sikerrel védhessék érdekeiket.