Simor Andrást igazi rendteremtőként mutatja be a Business Week című amerikai üzleti hetilap abban a mellékletében, amely a kontinens 50 vezető személyiségét, “Európa csillagait” veszi számba. A Deloitte & Touche 47 esztendős magyarországi első embere – “mellesleg” a Budapesti Értéktőzsde elnöke – egyedüli kelet-európaiként azért a munkájáért került az illusztris társaságba, amelyet a Postabank-botrány után megtépázott tekintélyű auditor és tanácsadó hálózat élén végzett.
A közgazdasági egyetem nemzetközi pénzügyi diplomájával a zsebében 1976-ban a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) elhelyezkedő szakember korán belekóstolhatott a világ pénzügyeibe. Alig három év múltán a jegybank londoni leányvállalatához került, ahol hat évig dolgozott, majd egy négyéves budapesti MNB-s megbízás után részt vett a Creditanstalt (CA) Értékpapír Rt. megalapításában. A sikeres brókercég vezetői posztjáról a Bank Austria és a CA közös befektetési bankjának első embere lett, ahonnan a Deloitte elnöki székébe került.
A belépése idején, 1999-ben komoly bizalmi válságban lévő, könyvvizsgálói bevételének egyharmadát elvesztő cégnél lecserélte a vezetőket, az 1998-as 400 fős alkalmazotti létszámot pedig 300-ra apasztotta. Leporolta az állami ügyfelekre koncentráló szolgáltatási palettát, újításokat vezetett be, s a klasszikus könyvvizsgálói tevékenység “ügyfél-szerzési” feladatainál is latba vetetett tekintélyét. Számos tőzsdei társaságot sikerült megnyernie azzal, hogy a “börzebarát” első embere volt. A tőzsdeelnöki és más funkcióinál szervezeti módszerekkel és személyi döntésekkel próbálja kizárni az összeférhetetlenséget, tőzsdeelnökként például soha sem szavaz a cége ügyfelei között megtalálható társaságok ügyében, ő maga ráadásul sem személyesen, sem szervezetileg nem vesz részt a könyvvizsgálatban.
A Deloitte élén jeleskedő szakember tavalyi kudarca az, hogy lobbiereje nem volt elegendő a tőzsdét sújtó “mostoha” kormányzati intézkedések megakadályozására. A zord nemzetközi tőkepiaci hangulatra így még rátett egy lapáttal a gyógyszer- és gázárak ügyében követett piacidegen politika. A külföldi befektetők ugyan elolvassák a Business Weekben a pesti tőzsdeelnökről szóló írást, de azért jobbára inkább a zsebükre hallgatnak…