Májusban a bruttó átlagkereset 296 100 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – adta hírül a KSH.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, írták.
Az adat relatív gyengébb az áprilisi átlagkeresetnél, amely bruttó 303 ezer forint volt.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="319" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mit tükröz az átlagkereset?
A 300 ezres átlagkereset sokak számára lehet frusztráló, hiszen a magyarok többsége nem keres ennyit. A valós fizetési viszonyokhoz közelebb áll a bérek medián értéke, mint az átlagkereset. A medián értéke kutatások szerint a magyar fizetések esetében általában legalább 20 százalékkal alacsonyabb, mint az átlag.
A mediánt úgy képzik, hogy a kereseteket sorba állítják, és megnézik, mi van a sor közepén. A KSH nem közöl mediánértéket, mert nincsenek olyan adataik, amelyekből ki tudnák számolni (a statisztikai hivatal ömlesztve kapja a kereseti adatokat a vállalkozásoktól és az államigazgatástól).
Jelentős növekedés
Ezzel együtt Magyarországon az elmúlt 14 évben jelentősen nőttek a fizetések. Ezt a változást mutatja meg az alábbi ábra havi nettóban számolva:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="835" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
