Szélsebesen terjed a Facebookon egy egyetemi oktató bejegyzése, amelyben igen érzékletesen hívja fel a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon anyagilag mennyire becsülik meg az egyetemi oktatókat.
Demeter Márton, aki a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, egy kezdő, középfokú végzettséggel betölthető Aldi raktáros fizetését (40 órára bruttó 313 ezer forint) hasonlítja össze a többdiplomás, két egyetemi nyelvvizsgával rendelkező egyetemi oktatók elképesztően alacsony fizetésével.
Ezt írja:
- Egy egyetemi tanársegéd 175 ezer forintos munkabére kicsivel több mint a fele az Aldi raktáros munkabérének.
- Az egyetemi adjunktus 218 ezer forintos bruttóval számolhat, ez nagyjából százezerrel kevesebb, mint az Aldi raktáros fizetése.
- Az egyetemi docens az első fokozat sorban, aki a maga 306 ezer forintos bruttójával már csak 10 ezer forinttal marad le az Aldi raktáros fizetésétől.
- A teljes egyetemi hierarchiában a professzor lesz az első, akinek a fizetése eléri, sőt, meg is haladja az Aldi raktárosét.
Miután Demeter érzékelte, hogy a posztját rendkívül sokan osztják és kommentelik – igazi egyetemi emberhez méltóan, a felelősség okán – pontosította szövegét. Azt írja, hogy:
- Pusztán azt kívánta hangsúlyozni, hogy a költségvetés megdöbbentően keveset fordít oktatásra GDP arányosan.
- A bejegyzés nem, illetve nem kizárólag a jelenlegi kormány bírálata. Az előző kormányok sem tettek semmit az ügy érdekében. Sőt, a kutatói bértáblát több mint egy évtized után Orbánék emelték először.
- Sajnos azonban az Orbán-kormány az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást.
- Hogy az egyetek kigazdálkodják a béremelést, máshonnan kellett elvenniük (pl. cafetéria, lakhatási támogatás), tehát egy jottányit sem jutottak előre, sőt, romlott az oktatók helyzete rendszerszinten.
És most jön talán a leglényegesebb rész:
Végül akkor sokadszor is megírom, hogy nem, nem sajnáljuk a raktáros fizetését, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jelentős aránytalanságok vannak a tekintetben, hogy mennyit költünk valakinek a kiképzésére, és utána mennyire értékeljük a munkáját.
Végül így zárja posztját:
Jelentős képmutatásnak tartom azt mondani, hogy minden munka egyformán jó. Ezt a dumát a politikusoktól vettük be. De ők is képmutatók, mert a saját kölkét mind menő nemzetközi egyetemen taníttatja, és egyik sem raktárost vagy lángossütőt farag belőlük. Ők ezt csak nektek mondják, hogy ne lázadozzatok. Bort isznak, de vizet prédikálnak.
(Képünk illusztráció)