Legalábbis makrogazdasági szempontból, mondják elemzők. Hiszen:
- a minimálbér-emelés az összes bért magával húzhatja
- így több pénz marad a zsebünkben, amit fogyasztásra költünk
- a fogyasztás pedig tovább növelheti a GDP-t
- a közmunkások elkezdenek minimálbéres állásokat vállalni, ami jót fog tenni a munkaerőpiacnak
- ugyanakkor: a kisebb cégek vagy csődbe mennek a költségnövekedés miatt, vagy a feketegazdaságot választják.
Inkább kedvező hatásai lesznek makrogazdasági szempontból, ha megvalósul a tervezett 15 százalékos minimálbér-emelés, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése és a 4 százalékpontos járulékcsökkentés a jövő évben – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.
Hozzátette: lesznek olyan vállalatok, amelyek csődbe fognak menni a jelentős béremelési kényszer hatására – mint ahogy a 2011-es nagymértékű minimálbér-emelésnél is tapasztalhattuk –, és arra is lesz példa, hogy egy vállalat inkább a fekete- vagy a szürkegazdaságot választja.
A szakértő szerint főleg a kis és közepes vállalatoknál, valamint a mikrovállalatoknál tarthatunk attól, hogy ez a nagymértékű költségnövekedés csődökhöz vezet.
Közmunka helyett minimálbér
E mellett a közfoglalkoztatás kiszorító hatása is csökkenhet, hiszen ma a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között nincs nagy különbség, viszont a jövőben jobban meg fogja érni minimálbéres állást elvállalni. Szerinte ezért “akár tízezrek is” átkerülhetnek a versenyszférába, ez pedig kedvező hatással lesz a munkaerőpiacra.
Török Zoltán úgy véli, hogy a költségvetés alakulása miatt sem kell aggódni. A négy százalékpontos járulékcsökkentés csökkenti ugyan a büdzsé bevételi oldalát, de a költségvetés mostani állapota megengedi ezt. Úgy kalkulál, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt ez 0,6 százalékponttal dobhatja meg jövőre (a 2017-es hiánycél 2,4 százalék), ami nem túl magas ár a béremelésért és a tehercsökkentésért cserébe.