Az egymillió forintos kérdés, amit nemigen merünk feltenni

Vesszük, mint a cukrot, az állampapírt. De tudjuk-e, hogy mikor járunk jól vele igazán?
Kapcsolódó cikkek

A Bónusz és Prémium Magyar Államkötvények a legmagasabb kamatot fizető kockázatmentes megtakarítások. De hogy is működnek ezek az állampapírok valójában? Mekkora kamatot fizetnek? Mikor melyikbe érdemes befektetni? A magas kamatuk által kialakult fokozott érdeklődés miatt mindenképpen érdemes letisztázni a legfontosabb kérdéseket – javasolja a Bankmonitor.hu.

2010 eleje óta több mint 160 százalékkal nőtt az állampapírok állománya a magyar megtakarításokban. Ezzel mára összesen 3 755 milliárd forint, vagyis megtakarításaink 15 százaléka került ezekbe a papírokba hazánkban. A lakossági államkötvények népszerűsége pedig nyilvánvalóan nem tudott volna ilyen ütemben felfutni, ha a termékek nem lennének jobbak, mint a kockázatmentesen elérhető megtakarítási formák többsége.

A kockázatmentesség ebben az esetben pedig szó szerint értendő, hiszen az ilyen formán befektetett pénzre a magyar állam vállal teljes körű tőke- és hozamgaranciát (amennyiben az értékpapírokat az államkincstárnál vásároljuk meg). Ráadásul az állampapírok kamatai jóval magasabbak is, mint a jelenleg elérhető egyéb biztonságos megtakarítások (pl. bankbetétek) többsége.

Nem elég tehát, hogy a többletbiztonság árát nem kell megfizetni, de még magasabb kamatot is nyújtanak. Ennek pedig a jelenlegi hozamsivatagban kiemelt jelentősége van. Kimondottan igaz ez az egy évnél hosszabb kockázatmentes megtakarítások esetére, amikor a Bónusz (BMÁK) és Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) mellett más termék nem is tud labdába rúgni.

Bónusz és Prémium állampapírok – Mi a különbség?

A Bónusz és a Prémium Államkötvényekben megegyezik, hogy mindkettő több évre szóló megtakarítás (Bónusz: 4, 6, vagy 10 év; Prémium: 3 vagy 5 év), és kamatuk egy fix (ún. kamatprémium), illetve egy változó részből (ún. kamatbázis) áll össze.

A fix rész a megtakarítók számára előre ismert, és ezen felül jár a változó rész, ami pedig az inflációtól (PMÁK) vagy a rövid állampapírok hozamától (BMÁK) függ. A jó hír, hogy a legtöbb esetben már a fix rész nagysága is jóval nagyobb, mint a bankbetéttel elérhető kamat. E fölé pedig még megérkezhet a változó rész 0 százaléktól nagyobb értéke is.

Tegyük fel, hogy van egy kis szabad pénze. Akkor egy milliója, vagy csak pár ezer forintja. Tudja, hogy mikor milyen állampapírt érdemes vennie, és hogyan járhat a legjobban? Ha kíváncsi erre, meg hogy mire kell figyelnie, hogy minél többet nyerjen, kattintson!