Nemrég zárult le az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében annak a pályázatnak az elbírálása, amelynek során az egyetemek és főiskolák különböző felsőoktatási szolgáltatások kialakítására pályázhattak, ezek között diplomás pályakövető rendszerek (DPR) kialakítására is.
A világ számos országában már bevált módszer a végzettek karrierjének nyomon követése, elégedettségük mérése a munkaerőpiac nagyon fontos visszajelzése: az intézmények, képzésük alkalmazhatósága, a felvételiző fiatalok pályaválasztása, az oktatási ágazat tervezése vagy a vállalatok egyetemi kapcsolataik kialakítása során kitüntetett figyelmet fordíthatnak a volt hallgatók véleményére és további életpályájuk alakulására.
Az eredmények széles körű hasznosítása, az érintett célcsoportok jelentős száma is jelzi, hogy a diplomás pályakövetés célja, motivációja igen sokrétű. Bevezetése mögött sok esetben azon intézményi érdekek felismerése áll, mint a képzés, illetve szolgáltatások fejlesztése, marketing előnyök kovácsolása, vagy a fiataloknak nyújtandó felvételi tájékoztatás.
Az intézmények közel fele csatlakozott
Közel 30 hazai felsőoktatási intézményben indulhat el 2010 elejétől ilyen irányú szolgáltatás kialakítása, amihez az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Educatio Nonprofit Kft. – szintén uniós forrásból – egy központi program segítségével szakmai támogatást és központi szolgáltatásokat nyújt.
A 480 millió forint összértékű kiemelt projekt egyik legfontosabb mérföldköve, ennek az intézményi fejlesztésnek a nyitánya a Hallgatói Információs Központban, 2009. november 18-án megrendezendő II. DPR Szakmai Nap. Itt a központi szolgáltatások mellett bemutatnak egy, a pályakövetés módszertanát összefoglaló Diplomás Pályakövetés Kézikönyvét is, amely a felsőoktatási intézményeknek nyújt segítséget pályázataik megvalósításához.
Segíthet a döntésben is
A központi pályakövetési információs rendszer gyűjti majd az elhelyezkedésre vonatkozó statisztikai adatok mellett az intézmények pályakövetési adatait, így a felvételizők nemcsak arról tájékozódhatnak, hogy hol milyen szakok indulnak és mennyi a ponthatár, hanem arról is, hogy milyenek adott egyetemen, főiskolán az elhelyezkedési esélyek.
A pályakövetési információkat segíti továbbá egy 2010 elejétől elinduló új portál, a Diplomántúl.hu, amely összesíti mindazon információkat és szolgáltatásokat, amelyek hasznosak lehetnek a munka világába kilépő hallgatók számára.
A központi pályakövetési program során mindeddig egyedülálló léptékű szociológiai vizsgálatot is elvégeztek, közel 8 ezer hazai egyetemistát, főiskolást kérdeztek az elhelyezkedési stratégiájukról, a munkaerő-piaci várakozásaikról és továbbképzési terveikről. A mind a 14 képzésterületre kiterjedő, évfolyam és nemek szerint is reprezentatív kérdőíves kutatás legfontosabb tapasztalata, hogy a jövedelem fontos, ám csak az egyik szempont a diákok pályaválasztásában, illetve elhelyezkedési terveiben. A szakterület iránti elköteleződés és a szakmai karrier legalább ilyen fontos szerepet játszanak a jövendő fiatal diplomások élettervezésében.
A sokat emlegetett „pályaelhagyás” és „túlképzés” jelensége nem igazolódott a hallgatói kutatás során: az újabban népszerű, ám sokszor nem hagyományos, előre nehezen felvázolható karrierúttal kecsegtető szakmák (például bölcsész, társadalomtudományi, gazdasági szakok) képviselői tisztában vannak a rugalmas munkaerő-piaci alkalmazkodás és a folyamatos továbbképzés szükségességével. A hagyományos és elismert képzésterületek (mérnök, orvos, jog) képviselői pedig szakmájuk perspektivikusságában nem kételkednek, ám olykor az orvosok és a pedagógusok aggódva szemlélik annak alacsony anyagi elismertségét.