Egy húszezer fiatal munkavállalót kikérdező globális kutatásból azonban kiderült, hogy válságban a munkavállalók kevésbé hajlandóak a munka oltárán áldozni a „privát” idejükből, mint korábban. A válaszadók fele határozottan ragaszkodik a munka és a magánélet egyensúlyához, és tízből mindössze egy ember fogadja el, hogy a cége bizonyos helyzetekben elsőbbséget élvezhet – hívja fel a figyelmet a Hewitt tanulmánya.
Csak a kreatív megoldások maradtak
Ha egy cégnél létszámot kell csökkenteni, akkor a megmaradó dolgozókra hárulnak azok a feladatok is, amelyet korábban más-más szakemberek végeztek. Meg kell találni azokat az embereket, akik alkalmasak a megnövekedő munka elvégzésére. Ez jó kommunikációval még a vállalkozás javára is válhat. Ha a munkaadó úgy tálalja az átszervezést, hogy ezzel új, színesebb és felelősségteljesebb pozícióba kerül a dolgozó, kicsit magasabb bérért, akkor máris nyert ügye van.
A tehetség- és karriermenedzsment alig néhány vállalkozás HR-stratégiájának a része. A DGS Global Research Országos HR Benchmark Felmérése szerint nem az anyagi javak a legfontosabbak egy tehetséges embernél. A kihívások, az erkölcsi megbecsülés, a karrierlehetőség, illetve az önmegvalósítás és a szakmai előrelépés vonzza őket.
A válság miatt egyre több vállalkozásnál csonkították meg a tréningekre, képzésekre fordítható összeget. Ám ha a vezető valamelyik beosztottját tehetségesnek gondolja, és szeretné „kinevelni”, akkor alternatív eszközhöz is folyamodhat: például elviheti magával a tárgyalásokra, hogy ezzel fejlődhessen. Nem kerül semmibe, ha tudatosítja a dolgozóban: szükség van a munkájára – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország karriertanácsadója az FN-nek.
A jó kommunikáció az egyik kulcs
Ha egy cégnek vissza kell fognia a költségeket, akkor ezeket az intézkedéseket el is kell fogadtatnia a dolgozókkal. A vezetőknek tehát fel kell készülniük arra, miként közöljék a rossz híreket, hogy a kollégák együttműködjenek velük. Ha a vezetőség eltitkolja, hogy a válság miatt problémák vannak a cégnél, az Balázs György, a Hewitt a magyarországi tanácsadási részlegének vezetője szerint elhibázott lépés. A tagadás vagy a rossz kommunikáció gyengíti a cégen belüli összetartást.
Az őszinte beszéd fontosságát hangsúlyozzák a HR-esek: ki kell állni az emberek elé, és elmondani nekik, a válságban mit várhatnak. „Akár jó, akár rossz hírt közlünk az alkalmazottakkal, fontos, hogy őszinték legyünk, hiszen a bizonytalanság a legrosszabb” – mondta Nagy Annamária, a Mars Magyarország HR-igazgatója. A párbeszéd, és az, ha adnak a dolgozók véleményére, motiválja, sőt lojálisabbá teszi őket. A Caterpillarnál például bevonják a dolgozókat is a válságkezelési ötletelésbe.
Urbán Anita, a Zalakerámia HR-vezetője elmondta, hogy adott esetben a vezetőség optimista hozzáállása náluk alapvetően jobb légkört teremtett, emellett pedig a folyosói pletykák tisztázása is a stratégiájuk része. A Höldmayr ügyvezető igazgatója, Iván György kijelentette: amióta begyűrűzött a válság, ő például nem hord fekete öltönyt, hogy ezzel is jelezze töretlen hitét a dolgozók felé.
A recesszió közelebb hoz
Egy brit kutatás szerint a válság és az elbocsátások szülte légkör a dolgozókkal folytatott párbeszédre ösztönzi a munkaadókat. A mostoha körülmények közepette a cégek kezdik újra felfedezni eredeti identitásukat, és igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani az alkalmazottaikkal. Az állásukat megtartó alkalmazottak körében a csapatmunka szorosabbá vált, „túlélőüzemmódba” kapcsoltak a munkahelyi teamek.
Kevin Power, a felmérést készítő Ashridge Consulting tanácsadója szerint a média csak azzal foglalkozik, aminek hírértéke van, tehát a dráma és a kétségbeesés uralja. „Kétségtelenül láthatunk igen nehéz helyzetbe jutott szervezeteket, de összességében a kutatás során kreatív, megújulásra kész cégekre és vezetőkre találtunk, ahogy a kitartás és eltökéltség figyelemre méltó példái is felszínre kerültek” – összegezte tapasztalataikat a HR Magazine-nak, amelyet a Humán Rent Press szemlézett.
Válságban csökken a lojalitás
A válság lélekben is megváltoztathatja a dolgozókat. A nehéz gazdasági helyzetben mindenki a saját érdekeit helyezi előtérbe, a motivációja csökken, hiszen elveszíti a lojalitását a céggel szemben, és sokan biztonságosabb állás felé kacsingatnak. A változás azonban ezzel ellentétes is lehet: a munkahelyhez való ragaszkodás erősödik meg, ám ebben az esetben a kétségbeesés és a munkanélküliségtől való félelem öli meg a kreativitást – mondta Veres Rita, a Hewitt regionális üzletágvezetője egy válságkezelési konferencián.
Juhos Andrea szerint az alkalmazottak legjobban az állásuk elvesztésétől tartanak. Azt tapasztalta, hogy ha egy leépítés után valaki megtartotta a munkáját, még nem biztos, hogy maradéktalanul boldog. Az motoszkál ilyenkor az emberek fejében, hogy ők mikor kerülnek sorra.
Ennek az elméletnek ellentmond az Ergonomia Kkt. egyik felmérése: egy csoportos leépítés után a cégnél maradó szakmunkások pszichológiai vizsgálatát végezték el, amelyből kiderült, hogy sokkal motiváltabbak lettek, mint korábban. Ezt úgy nevezték el, hogy „aha érzés”. Az eredmény szerint több önbecsülésük lett, lojálisabbá váltak, hiszen ők ahhoz a kivételezett réteghez tartoztak, akiknek felértékelődött a munkájuk, és akikre még szüksége van a vállalatnak.