Szerdán 99 007 diák tett történelemből írásbeli érettségi vizsgát. Közülük 87 156 tanuló (88 százalék) középszintű, 11 851 tanuló (12 százalék) pedig emelt szintű érettségit tesz ebből a tárgyból.
Középszinten
Középszinten a diákoknak az írásbeli vizsgára 180 perc állt rendelkezésükre. A rövid választ igénylő feladatok között szerepelt: a középkori egyház szerepe, az athéni demokrácia intézményrendszere, a középkori gazdálkodás, a magyar nép vándorlása a Kárpát-medence eléréséig, a felvilágosodás gondolatköre, a XVII. századi Erdély társadalma. Feladatokat kaptak a diákok a második ipari forradalom, az 1848-as forradalom: az áprilisi törvények, Magyarország részvétele a II. világháborúban, a hidegháború, a harmadik világ gazdasági problémái, a romák kulturális és társadalmi helyzete Magyarországon témákban. A kérdésekre feleletválasztással, mondatok kiegészítésével, illetve egy-egy rövid mondattal kellett megadni a választ.
A szöveges, kifejtendő feladatok körében nyolc lehetséges témából hármat kell kidolgozni, ezek között szerepelt, a magyar történelemből a végvárrendszerek és várháborúk, Károly Róbert gazdaságpolitikája, II. József uralkodása, a dualizmus gazdasági eredményei, a két világháború közötti Magyarország és az 1956-os forradalmat követő megtorlás.
Emelt szinten
Emelt szinten a diákok 240 percig írhatták a dolgozatokat, rövid válaszokat kellett adniuk a kereszténység korai története, a skolasztikus gondolkodás, a középkori Magyarország és Európa néhány fontos történeti eseményének időbeli találkozása, a harmincéves háború, a szatmári béke értékeléséről szóló forrásszövegek jellemzése, az ipari forradalom, a jobbágykérdésre vonatkozó 1840. és 1848. évi törvények, Németország gazdasága az 1920-as – ,30-as években, Magyarország határának XX. századi változásai, a Rákosi-korszak, a globalizáció és a fenntartható fejlődés és a szociális piacgazdaság témákban.
A szöveges, kifejtendő feladatoknál 10 lehetséges témából négyet kell kidolgozni, ezek között szerepelt, a középkori egyházi élet, az Oszmán Birodalom, az első világháború lezárása, a gyarmati rendszer felbomlása, Bethlen Gábor külpolitikája, a XVI. századi Magyarország gazdasága. Téma volt még a tömegkultúra új jelenségei a századforduló Magyarországán,Magyarország és Ausztria közjogi viszonyának alakulása, a politikai antiszemitizmus Magyarországon, a kommunista diktatúra.