Miután Svédországban, Írországban valamint az Egyesült Királyságban már a múlt év május elsejei csatlakozást követően szabadon vállalhattak munkát az új tagországok állampolgárai, a 15 régi európai uniós tagországból csupán 12-ben kell majd dönteni a külföldi tagállamokból érkezők foglalkoztatási stratégiájáról. A Külügyminisztérium honlapján közzétett, viszonylag részletes tájékoztatóból kiderül, a fennmaradó 12 régi tagország többsége ugyan fenntartotta a munkaerő-piaci korlátozást, de könnyítéseket is bevezetett az elmúlt időszakban.
Jöhetnek, de…
Írország a munkavállalók terén maximálisan toleráns hármasfogat tagja, ugyanakkor a nem járulék alapú szociális járadékokat, segélyeket csak bizonyos idejű ott-tartózkodás alapján lehet igénybe venni. Az Egyesült Királyságban a munkát vállalóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Erről igazolást állítanak ki a brit hatóságok.
|
A fennmaradó 12 régi tagországból több ugyan fenntartotta a munkaerő-piaci korlátozást, de könnyítéseket is bevezetett. Így például Dánia bizonyos esetekben könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt. Ez akkor lehetséges, ha a munkafeltételeket kollektív szerződés szabályozza, vagy a munkavállaló a preferált szakmák egyikének képviselője. Egyes foglalkozásoknál Hollandia is gyorsított eljárással adja ki a munkavállalási engedélyt. Olaszország az új tagállamokból érkezőkre 20 ezer munkavállalóra vonatkozó kvótát állapított meg, ilyen létszámig szintén könnyítve, a munkaerő-piaci viszonyok mérlegelése nélkül adják ki a munkavállalási hozzájárulást.
A norvégok is könnyítettek
Finnország a szezonális munkavállalást, valamint a nappali tagozatos diákok tanulás közbeni munkavállalását teszi engedélymentessé. Németország és Ausztria továbbra is lehetőséget ad a korábbi kétoldalú egyezményekben szereplő kvóták szerinti munkavállalásra.
Nem EU-s, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaként Norvégia ugyancsak könnyített munkaerő-piaci szabályozást alkalmaz. A teljes munkaidős foglalkoztatás, a norvég bértarifák és munkafeltételek esetén könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt.
|
Amennyiben az első két átmeneti év lejártáig, tehát 2006. április 30-ig nem jelzi az adott régi tagállam, hogy továbbra is fenn akarja tartani a szabad munkavállalás korlátozását, akkor automatikusan a szabad munkavállalást szavatoló közösségi jogszabályok lépnek életbe. A korlátozásokat további három, valamint kellő munkaerő-piaci indokok alapján újabb két évig lehet fenntartani. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a régi tagállamok, ha igazolható, hogy az új tagállamokból érkező munkavállalók számottevő munkaerő-piaci feszültséget okoznának.
Tovább maradhatunk
Az új tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől ugyanakkor vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ilyenkor elegendő a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt, amelyet jövedelemszerzési tevékenység esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, majd automatikusan hosszabbítható.
Azok a tagállamok viszont, amelyek munkavállalási engedélyhez kötik az új tagállamokból érkezők munkavállalását, eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól. Feltehetően a munkavállalási engedély időtartamának megfelelően adják majd ki ezeket az engedélyeket.