A magyar családpolitika elmúlt 15 évéről, a hazai demográfiai mutatókról és a családtámogatásokról is szóló konferenciáról tudósított az Economx, kitérve a nyugdíj kérdésére is. Összefoglalták többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója előadását is. Kuti Zsolt szerint egy gazdaság sikerességét az határozza meg, hogy hogyan alakul az ország demográfiája. Márpedig Magyarország népessége 1980 óta csökkent, azóta 1,1 millióval lettünk kevesebben. Arról is említést tett, hogy a fejlettebb régiókban máshol is hasonló a trend egyébként.
A jövővel kapcsolatban a jegybank ügyvezetője felidézte az Eurostat és az ENSZ adatait, amelyekben azzal kalkulálnak, hogy hogy Magyarországon 2040-ig 1,2 millióval leszünk kevesebben, 2100-ra pedig 5,5–6 millió közé fog csökkenni a magyarok száma. Úgy fogalmazott, ezek nagyon durva számok, tavaly 85 ezer gyermek született, a halálozások száma 132 ezer környékén volt.
Az MNB szerint három területen lehetne javítani a magyar demográfia adatokat. Kellene
- plusz 20 ezer újszülött,
- plusz 20 ezer visszavándorló magyar,
- plusz 20 ezer elkerülhető haláleset.
Arra is felhvíta a figyelmet, hogy a magyar családtámogatási rendszer komplex, 45 különböző elemből áll, ebből 34 pénzügyi elem, nehéz átlátni a rendszert. Példaként említett egy családot, ahol a két szülő átlagbért keres, összesen 800 ezer forint fizetésről beszélt. Úgy fogalmazott, a harmadik gyermek megszületésekor annyival nő a családi adókedvezmény, hogy ez már jól kompenzálja az anya fizetésének kiesését. Fontos lenne, a nők szempontjából a részmunkaidős állások létrehozása. Arra is kitért, hogy a nem anyagi jellegű ösztönzők, például az egészségügyi kiadások emelése is a nők gyermekvállalására jótékony hatással lehetne.
A konferencián szó volt még a termékenységi mutató csökkenéséről, a gyermekek után járó szja-kedvezmény megduplázásáról. Elhangzott, hogy a teljes termékenységi arányszám akkor képes biztosítani a népességszám fenntartását, ha a szintje eléri a 2,1-et. Ez jelenleg Európa egyetlen országában sem valósul meg. Nálunk 2023-ban 1,51 volt. Elemzések szerint,
A konferencián többször utaltak a Bokros-csomagra, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, Beneda Attila is kiemelte, ha nem lett volna Bokros-csomag akkor 323 ezer fogamzóképes nő lenne, a megszorító csomagot még most sem heverte ki Magyarország.