Közzétették a Magyar Péter diákhiteles szerződéseiről szóló Kehi-jelentést, amely Hadházyt igazolja

A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatók a szövegben, melyek szerint több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is – írja az átlátszó.hu.

Amikor a kegyelmi botrányba Novák Katalin köztársasági elnök után Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott, utóbbi exférje látványosan kilépett a NER-ből azzal, hogy interjút adott a Partizánnak. Magyar Péter a beszélgetés során több súlyos kijelentést is tett. Az egyik az volt, hogy azért távozott a Diákhitel Központ (DHK) éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak alá vele a NER-es Balásy Gyula cégeivel, egy másik pedig az, hogy a kormány megfélemlítésként ráküldte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi).

Az elmúlt hetekben ismét adok-kapok bontakozott ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Tisza Párt elnöke között. A vita középpontjában a Diákhitel Központ korábbi, Magyar által aláírt szerződései állnak. Hadházy a kisebb, közbeszerzési határérték alatti szerződésekbe nézett bele: állításai szerint ezek túlárazott, fölösleges, sok esetben fiktívnek tűnő szerződések voltak, melyek értéke szándékosan épp a pályáztatási értékhatár alatt található. Magyar szerint Hadházy csak sejtet, és állításai híján vannak a konkrétumoknak. Az ügyben a Kehi – még Magyar idejében, 2021-ben – folytatott vizsgálatot, annak eredménye azonban eddig nem került nyilvánosságra.

A jelentést maga Magyar hozta szóba még a Partizánnak adott első interjújában. Azt állította, hogy a vizsgálat a Varga Judittal való első szétköltözésével állt összefüggésben: előbb a Karmelita kolostorba hívták be, hogy szép szóval és ígéretekkel bírják rá a magánéleti problémák rendezésére, majd fenyegetőbben léptek föl, és ennek volt része a Kehi által a Diákhitel Központnál folytatott ellenőrzés is.

Az Átlátszó most megszerezte a szóban forgó (nem nyilvános) jelentést. Az anyag egyebek közt beszámol a DHK által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatos problémákról. Mint írják, bár a kedvezőtlen tendenciát a menedzsment is észlelhette, és ezért költött közel félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. De olyan is előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges volt – olvasható a jelentésben.

A Kehi összesen 52, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű szerződést vizsgált meg részletesen. És bár a közbeszerzési értékhatárt el nem érő, egyszerű beszerzési eljárásokat a jogszabályoknak megfelelően bonyolították le (a közbeszerzésekről a Kehi nem tesz említést), a hivatal álláspontja szerint több esetben nem volt valós verseny vagy éppen túlárazás történt.

A Kehi egyebek közt kiemelte a jelentésben,

Az Átlátszó szerint a jelentésben nincs nyoma annak, hogy bárkit felelősségre vontak volna a problémás szerződések miatt, vagy további vizsgálat indult volna az ügyben.