A nyugdíjasok felének jelentősen csökkent a jövedelme, miután abbahagyta a munkát

Október 1-je az idősek világnapja.

A nyugdíjas évekkel kapcsolatban vegyes érzések és várakozások vannak az emberekben: sokan úgy tekintenek a nyugdíjba menetelre, mint egy új kezdetre, amikor a munkával töltött évek után a pihenés ideje jön el, amikor a bakancslistán szereplő dolgok megvalósítására is jut idő. De dolgozik bennünk az is, hogy az öregedéssel együtt jár egészségünk vagy az anyagi helyzetünk romlása, egyszóval az életszínvonalunk csökkenése, ami miatti aggódunk. Ez a kettősség egyre erősebbé válhat bennünk már csak amiatt is, mert a tudománynak hála, egyre nő a születéskor várható élettartam, így jó esetben egyre több évet töltünk majd nyugdíjban. De mit gondolnak minderről azok, akik már nyugdíjba léptek: hogyan érzik magukat a nyugdíjasok? Erre a kérdésre keresi a választ az NN Longevity kutatássorozata.

Minden szempontot mérlegre téve a döntő többség (64 százalék) élvezi a nyugdíjas éveit, ugyanakkor csak nagyjából minden második (54 százalék) nyugdíjas válaszadó érzi úgy, hogy jól tudott alkalmazkodni a nyugdíjba menetellel együtt járó változásokhoz. Ez egyértelműen összefügg az anyagi helyzetben bekövetkezett változással: a nyugdíjasok fele állította, hogy jelentősen csökkent a jövedelme, amióta nem dolgozik.

41 százalék számolt be arról, hogy komolyan aggasztja az anyagi helyzete, és mindössze 27 százalék nevezte ideálisnak az általános körülményeit. Arra is kiterjedt a kutatás, hogy a nyugdíj előtt álló, 45–65 év közötti korcsoport milyen várakozásokkal néz a nyugdíj elé. Ebből kiderült: a magyarok a legpesszimistábbak a visegrádi négyek és Románia alkotta országcsoporton belül.

A kutatásunkban részt vevő, 65 év feletti magyarok közül minden harmadik nagyon bánja, hogy nem kezdett el már jóval korábban anyagilag felkészülni a nyugdíjas évekre – emelte ki a felmérés kapcsán a biztosító elnök-vezérigazgatója, Holló Bence. Hozzátette, nagyot kell fejlődnünk, hogy ne utólag, hanem még idejében gondoljunk erre és a pénzügyi öngondoskodás lehetőségeit megragadjuk.

A magyar nyugdíjasok az anyagi problémák mellett a nyugdíjaslét negatívumai között említették még – igaz, viszonylag alacsony arányban –, hogy nincsenek már „szinkronban” a fiatalabb korosztályba tartozó ismerőseikkel (19 százalék), de voltak olyanok is, akiknek hiányzott a munka miatti pörgés (19 százalék), és ugyanennyien érezték úgy, hogy időbe telt új életcélokat találniuk. A nyugdíj napos oldalán ellenben a partnerrel töltött több időt (45 százalék), a pihenést (48 százalék) és a régi tervek megvalósításának lehetőségét (46 százalék) említették a leggyakrabban.

A „Long, happy and healthy life” 8 országos, online, nemzetközi NN Group felmérés a készítők szerint reprezentatív a 18–79 éves magyar felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A magyarországi adatgyűjtés 2024 március 27. és április 30. között zajlott, 1054 fő részvételével, online.