A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatásait vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató. A CSOK a kormányzat legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni. A 2015 júliusában indult program részeként nyújtott támogatás jellemzően új/használt lakóingatlan vásárlásra volt felhasználható, s többször kibővítették. 2023-ig 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni. (A GKI megjegyzi, azért csak eddig, mert kormány 2019 júliusában vezette be a babaváró kötvényt, amelyben Kapitány Balázs demográfus számításai szerint 250 ezer család mintegy 2350 milliárd forint támogatásban részesült, ami elnyomja a CSOK hatását.)
Mint az ábrán is látszik, a születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a CSOK bevezetése sem változtatott meg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1234" width="2054" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembe véve, hogy Magyarország (2,1%) majdnem másfélszer annyit költ GDP-arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5%), a hazai programok eredményei gyengék. A nemzetközi összehasonlítás alapján azt állíthatjuk, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások – állapítja meg a GKI. Ezt a kormány is kezdi mára belátni. (Itt Rogán Antal Tranziton tartott előadására utaltak, amelyben elhangzott: „az elsődleges cél az, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el”.)
Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a CSOK. A CSOK hatására megnőtt lakóingatlan-kereslet első körben azonnal hatott az építőipari kapacitásokra. Az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag-iparban. A lakó- és nem lakóépületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről 2019-re 50 ezerre nőtt. A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű kifehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez a GKI szerint arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt meg elsősorban.
Az építőanyag-ipar hazai értékesítési volumene 2015 előtt csökkenő trendet mutatott, majd ez a CSOK bevezetését követően megfordult, és átlagosan évi 18 százalékkal nőtt, emellett a korábban növekvő export stagnált. A megnövekedett kereslet a környező országokhoz (12–14%) képest mert nem volt elég kapacitás a többletkereslet kielégítéséhez.
Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amit a CSOK miatti, javuló árvárakozások is okoztak. Mivel az épületek építésének termelői árindexe (+31%) jelentősen elmaradt az ingatlan áremelkedéstől (+62%), ezért
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1212" width="2054" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Összefoglalva elmondható, hogy a CSOK
- a célul kitűzött demográfiai változást csak ideiglenesen tudta elérni, de az sem volt kirívó a nemzetközi környezetben, ugyanakkor
- jelentősen hozzájárult a lakóingatlanok és az építőipar, valamint az építőanyagok áremelkedéséhez, amely azokat is sújtotta, akik nem voltak részesei a CSOK-nak, vagyis a többséget.
- Egy átlagos lakás ára 2018-ra 10 millió forinttal nőtt, ami a CSOK-kal megegyező volumen.
Ezért a beavatkozás, aminek oka a várható tovagyűrűző hatások nem megfelelő kezelése.