Megvágta a kormány a munkavállalók szochókedvezményét

A Magyar Közlönyben kihirdetett 182/2024. számú kormányrendelet sokadszorra módosítja a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény kedvezményekre vonatkozó részét. A családosokat is érintő adókedvezmény kevesebb munkavállaló után, rövidebb ideig jár majd – írja az adózona.hu.  

Az említett kormányrendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva szabja át az augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyokra vonatkozó szochó-kedvezmény-szabályokat, amelyek egyebek mellett érintik a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt is. Ennek oka, hogy az érintett munkavállalók esetében is jelentőséggel bír a munkaerőpiacra lépő személy új fogalmi meghatározása – írja a portálon Széles Imre, tb-szakértő.

A jelenleg hatályos szochótörvény szerint a kedvezmény alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek az a magyar állampolgár tekintendő, aki az adóhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a tb-kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (együttesen anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát.

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

Az új előírás szerint viszont – minden más előzőekben felsorolt feltétel fennállása esetén – azt lehet munkaerőpiacra lépőnek tekinteni, aki

a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási jogviszonnyal.

Eddig a részkedvezmény összege egyenlő volt a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a törvényben megállapított adómérték szerinti összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb a minimálbér után a törvény szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

Az új szabályok szerint (tehát az augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyok esetében)

a kedvezmény az eddigi 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.

Ennek megfelelően a teljes kedvezmény csak az első évben vehető igénybe, míg a fennmaradó 6 hónapban csak a teljes kedvezmény 50 százaléka igényelhető.