Visszaüt a kormányra a Fertő tavi nagyberuházás, pedig az osztrák példa szerint lehetne ezt másként is csinálni

• Mintegy 40 hektárnyi letarolt nádas,
• szinte az egész fertőrákosi tópart legyalulása,
• több száz tonna beton elhelyezése,
• valamint a partszakasz feltöltése a tó medrében tervezett monolit-vasbeton szálloda és az apartmanházak megépítése érdekében

– jelenleg nagyjából ez a magyar állam által finanszírozott Fertő tavi turisztikai központ beruházásának mérlege. A Sopron külterületéhez tartozó tópart kerítéssel van elzárva, körülbelül öt éve megközelíthetetlen, őrző-védő szolgálat felügyeli. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, világörökségi területen zajló fejlesztést 2016 óta tervezik, eddig elköltöttek rá megközelítőleg 12 milliárd forintnyi közpénzt, amely javarészt a Mészáros és Mészáros Zrt. által végrehajtott, majd abbahagyott építési munkálatokra folyt el.

A projekt tervezését és kivitelezését nem csak a helyi lakosság és a civil szervezetek kizárásával kezdték meg, hanem a magyar kabinet még az ENSZ tudományos és kulturális szervezetével az UNESCO-val sem folytatott egyeztetéseket. Pedig Magyarország a világörökségi egyezmény aláírásával vállalta, hogy amennyiben az örökségi területeken beruházásokat tervez, akkor a szervezetet nem csak véleményezőként, hanem szakértőként is bevonja.

A fejlesztés végrehajtása jelenleg „az állami beruházások átütemezése”, vagyis a költségvetési pénzszűke, továbbá a projekt körül évek óta zajló, több szálon futó pereskedések miatt szünetel. Valószínűleg a kormányzat megspórolhatta volna a projekt folyamatos akadályoztatását, amennyiben nem erőből nyomja át a beruházást, hanem átláthatóan, az érdekelt felek bevonásával jár el.

Erre figyelmeztető példát adhat a Fertő tó ausztriai oldalán zajló, ugyancsak nagy volumenű turisztikai fejlesztés, amely első pillantásra a magyar állami beruházáshoz hasonló elemeket tartalmaz, ám homlokegyenest eltérő szemlélettel zajlik a kivitelezése.

Ahol a betonozás helyett inkább eltüntették a betont

Az osztrák Esterházy vállalat (Esterházy Betriebe AG) idén június elején adta át a Neuer Strand Neusiedler See nevet viselő tóparti turisztikai beruházást, a magyar határtól mintegy 20 kilométerre fekvő Breitenbrunnban (Fertőszéleskúton), miután az UNESCO világörökségi bizottsága 2020-ban megadta az engedélyt a fejlesztésre. A 16 hektáros területen összesen 53 millió euróból (mintegy 20 milliárd forintból) megvalósuló projekt egyebek közt egy 120 hálószobás hotelfejlesztést, kemping és glamping (luxussátor) területfejlesztést, valamint egy 700 férőhelyes parkoló, egy 240 fő kiszolgálására alkalmas étterem, továbbá egy 130 főt befogadó rendezvényterem létrehozását tartalmazta. Emellett a partszakaszon a kikötőöblöt is fejlesztették, ezzel együtt itt jött létre

Ausztria legnagyobb vitorláskikötője, amely összesen 770 hajó befogadására alkalmas.

A Neuer Strand területe ugyancsak a világörökségi területhez tartozik, a fertőrákosi fejlesztéshez hasonlóan Ramsari területnek számít (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely), valamint szintén az európai uniós Natura 2000 hálózat része. Nem része ugyanakkor az osztrák Fertő Tavi Nemzeti Parknak.

Mindez elegendő ok lenne arra, hogy kiváltsa a Fertő tó fokozott védelmére kényes természetvédők haragját, ám a beruházást semmilyen per vagy konfliktus nem kísérte.

A projekt minden tekintetben természetbarát és környezettudatos építkezéssel valósult meg. A pandémia, a drágulás és egyéb előre  nem tervezhető dolgok miatt nagyjából 12–15 százalékos többletköltséggel számolunk – becsülte a 24.hu-nak Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóságának elnöke.

„Az előkészítés során mintegy 15 szakhatóság engedélyét kellett beszerezni. Már a projekt kiírástól kezdve szorosan együttműködtünk az összes érintett féllel és partnerrel. A projekt tervezése, koncepciójának kidolgozása és végrehajtása során folyamatos konzultáltunk az UNESCO világörökségi helyszín tervezési tanácsadó testületével, a környezetvédelmi felügyelettel, a civil szervezetekkel – köztük a WWF-fel – emellett lakossági fórumokat szerveztünk a projektről, s az építkezés helyszínén vezetett túrákat szerveztünk” – részletezte Ottrubay.

Az emberek a saját szemükkel láthatták a projektet, kérdéseket tehettek fel, kifejthették az aggályaikat, és ötleteket is adhattak

– ezeket figyelembe vették a kivitelezésnél.

A fejlesztők egy több mint 40 éve épült, lepusztult állapotban lévő üdülőhely felújítását, átalakítását kezdeményezték. A munkálatok során mintegy 1,2 hektárnyi területen felbontották a korábbi aszfalt- és betonfelületeket, amelyeket zöld felületekkel helyettesítettek. Az érintett területekre termőföldet hoztak, növényeket telepítettek, elsősorban a szárazságtűrő zöldfelületek arányát növelték. Az addig aszfaltozott részeket víztartó rétegekkel helyettesítették, emellett esővíztároló zöldtetőket építettek, ennek köszönhetően a locsoláshoz nagyrészt esővizet használnak majd. A parkolók már eleve zúzalékos gyeppel borítottak, ezeket helyenként megújították.

Az építkezés során a régi fák köré védőburkolatot húztak, illetve a gyökereket is befedték, hogy ne sérüljenek. Összesen 65 darab új, őshonos fát ültettek el.

Végső soron jóval több »természetet« hoztunk a területre, mint amennyi korábban létezett

– értékelt az igazgatósági elnök.

Az üdülő körzetében lévő kiterjedt nádashoz a fejlesztők csak minimális mértékben nyúltak hozzá, jellemzően a poshadt nád kiszedése történt meg. A nádas övezetbe történő beavatkozást szándékosan kerülték, figyelemmel az ottani változatos madárvilágra.

Az építkezések a 16 hektáros területen belül kevesebb mint 1,2 hektáron zajlanak. 

A magyar példával ellentétben fel sem merült annak a lehetősége, hogy a Fertő tó medrébe építkezzenek. Sőt, Ottrubay szerint a zöldszervezeteknek és az UNESCO-nak tett ígérettel összhangban minden építményt távol helyeztek a vízparttól. A korábban a parton álló egykori két étterem, illetve egy üzlet épületét lebontották, az új épületeket pedig a tómedertől 10–12 méterrel beljebb húzták fel. Ugyanakkor a tóhoz kivezető csatornákat iszapleszívással mélyítették, ezáltal a víz is közelebb került az épülethez.

Hogyan fest a 120 szobás hotelkomplexum? Az Esterházy vállalat nem kívánt a területen új szállodát építeni abból a megfontolásból, hogy ne helyezzenek el még több nagy épületet. Ehelyett egy „decentralizált hotellétesítményt” hoznak létre, vagyis 45, fából készült bungalóépület, úgynevezett tiny house épül meg 2025 tavaszára. Ezek a 65–70 négyzetméteres összkomfortos „luxusházak” 4–6 fő befogadására alkalmasak. Emellett 75 parcellán lehet majd kempingezni, illetve a glamping-részleg jurtaszerű építményeiben is bérelhetnek helyet a vendégek.

Nem mindig az üzleti érdekek érvényesültek

Az alapítványi elnök azt is elárulta, hogy az öböl nem lezárt terület, a tóparti strandot mindenki ingyenesen igénybe veheti. Ezzel szemben a parkolásért fizetni kell, a fejlesztők célja, hogy az emberek inkább alternatív közlekedési eszközökkel – főként biciklivel, elektromos kerékpárral vagy akár hajóval – közelítsék meg a helyszínt. A strandfürdő személyzete elektromos tuktuk-autót, illetve elektromos motorokat kap, amelyekkel a fürdő területén közlekedhet.

A fenntarthatósági szemlélet az üdülőterület anyaghasználatában, illetve számos építészeti és energetikai megoldásában is tetten érhető. A cégvezető kiemelte, hogy az épületek teraszai és belső terei tanúsítvánnyal ellátott európai faanyagból, míg a szőnyegek PET-palackból, a függönyök újrahasznosított és természetes anyagokból készültek.

A zöld megoldások sorában egyebek közt a szellőztető berendezések által kibocsátott meleg levegőt újrahasznosítják, a nagy épületek vízigényét pedig esővízből látják el, az autókhoz és elektromos kerékpárokhoz pedig töltőállomásokat alakítottak ki. A zöldszervezetekkel folytatott nyílt vita nyomán a későbbiekben napelemparkot is létrehoznak a fürdőpark közelben.

Ottrubay István elismerte, hogy az eszmecsere során többször összeütközésbe került a fejlesztőcég a civilekkel, a természetvédelmi és tájvédelmi szakemberekkel, ezért

kénytelenek voltak „balanszírozni” az ökológiai megfontolások és az üzleti érdekek között. 

Ezek végül összhangba kerültek, melynek eredményeként az UNESCO szakemberei mintaprojektnek minősítették a breitenbrunni fejlesztést. Az Osztrák Fenntartható Építésügyi Tanács (ÖGNI) pedig arany minősítést ítélt meg a projektnek.

A beruházást egyébként teljes egészében az Esterházy vállalat finanszírozta. A társaság 2022-ben turizmusfejlesztési támogatást igényelt Burgenland tartomány gazdasági osztályánál, a kérelem elbírálása jelenleg folyamatban van.

Társadalmi egyeztetés magyar módra

A kormányzat 2016-ban jelentette be, hogy a Fertő tó egyetlen víziteleppel és stranddal rendelkező magyar partszakaszát felújítja, a beruházást eredetileg 8 milliárdosra tervezték. 2018-ra 23 milliárdos keretösszegűre, – a breitenbrunni fejlesztéshez hasonló nagyságúra – hízott az állam Fertőrákosra megálmodott turisztikai beruházása. A tervezett költségek azonban most már 45–50 milliárdnál tartanak. Az egyre nagyívűbb elképzelések alapján a fejlesztés legkorábban tervezett 13–15 hektáros beruházási területét először 53 hektárosra, majd a legutóbbi bejelentés nyomán 77 hektárosra bővítették ki.

A 2023-as állapot szerint a kormány elképzelése szerint egy négycsillagos, közel 100 szobás szállodát, sportközpontot, ökocentrumot, új strandot, 1200 férőhelyes parkolót, teniszpályát, 850 vitorlás és 450 evezős hajó befogadására alkalmas kikötőt terveznek a tóparti területen.

A projekt tervezése szép csendben, társadalmi egyeztetés nélkül zajlott, a lakosság és a civil szervezetek csak azután értesülhettek a részletekről, miután a beruházáshoz már megszerezték a szükséges hatósági engedélyeket. A kormány a megállapodás ellenére az UNESCO-t sem vonta be a projekt előkészítésébe, amely viszont a korlátozott jogköréből fakadóan önmagától nem avatkozhat be.

A hatóságok számos dolog fölött szemet hunytak, mivel az engedélyeket annak ellenére adták ki, hogy a fejlesztők nem tartották be a hatályos jogszabályokat – értékelt lapunknak Kun Zoltán, a Fertő Tó Barátai Egyesület titkára. A vízügyi jog szempontjából például az 120/1999. (VIII. 6.) kormányrendelet alapján a tavak parti sávjában a medertől számítva 6 méteren belül csak bizonyos vízi létesítményeket lehet építeni, ám egyebek közt szállodát, apartmanházat, ökocentrumot nem. Ezzel szemben a természetvédelem, a védett területek megőrzése a magyar államnak az Alaptörvényben is rögzített feladata. Ezeket a szempontokat a civil szervezet titkára szerint a hatóságok nem vették figyelembe. Hozzátette: elég erős üzenet volt az államigazgatásban dolgozóknak, amikor 2019-ben

Reischl Gábornak, a Fertő-Hanság Nemzeti Park korábbi igazgatójának a megbízatását visszavonták, mert egy alkalommal felszólalt a beruházás ellen.

Botrányos módon zajlott a „konzultáció” a környékbeli lakossággal, ingatlantulajdonosokkal. Korábban közvetlenül a tóparton álló cölöpházak sajátos hangulatot adtak a területnek, a világörökséggé nyilvánítást megelőzően a jelentkezésben úgy fogalmaztak a magyar állam részéről, hogy építészeti szempontból ezek az egyetlen értékelhető elemek a területen. 2017-ben azonban a beruházás tervezéséhez megváltoztatták Sopron város helyi építési szabályzatát a külterületre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban partnerségi egyeztetésre hívták az érintett feleket – köztük a háztulajdonosokat – arról, hogy milyen változtatást terveznek a területen. Az egyik tulajdonos nyíltan feltette a kérdést, hogy mi a szándék a cölöpházakkal, vajon lebontásra kerülnek-e. A hatósági válasz az volt, hogy nincs ilyen szándék, sőt felmerült, hogy a számukat bővíteni fogják. Ehhez képest egy hónappal később kiadták a szabályzatváltoztatást, ami megpecsételte a cölöpházak sorsát – emlékeztetett Kun Zoltán.

A beruházás megkezdését követően határozatban utasították a cölöpház-tulajdonosokat,

• hogy költözzenek ki, és saját költséggel bontsák le  ingatlanjukat,
• a másik lehetőség pedig az volt, hogy aki ezt nem teszi meg, annak a házát lebontja az állam, és kiszámlázza számára a bontás díját.

Végül a korábbi megbízott fejlesztőcégnek Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek 88 millió forint követelése keletkezett abból, hogy a tulajdonosok által el nem bontott cölöpházakat eltüntették. A tulajdonosok ugyanakkor összesen 262,7 millió forintnyi kártérítésért perelték az állami céget, ám ezt hiába tették meg, a bíróság több esetben azt sem vette figyelembe, hogy hosszú távú szerződésük volt az ingatlanokra.

Elég különösen zajlott az UNESCO-val történő egyeztetés is, amelyre csak évekkel a beruházás megkezdését követően került sor. A szervezet 2021 júliusában, majd 2023 februárjában ismét kimondta, hogy a fertőrákosi beruházást fel kell függeszteni, és az új fejlesztés tervezésbe szakértőként be kell vonni az UNESCO-t. A szervet világörökségi titkársága a Ramsari egyezmény, továbbá a nemzetközi kulturális örökség tanácsadó testületével az ICONOS-szal közösen tavaly októberben közös látogatást tett a Fertő-Neusiedler See határon átnyúló világörökségi területen. Ekkor az új projektfelelős Építési és Közlekedési Minisztérium részéről ígéretet tettek az UNESCO képviselőinek, hogy együttműködnek velük a beruházás újragondolásában. Ehhez képest néhány héttel később új közbeszerzést írt ki a hivatal egy úgynevezett csökkentett tartalmú tervre, amelynek érdekessége, hogy már tavaly augusztusban elkészült, ám a világörökségi titkárságnak ezt a látogatás idején mégsem mutatták be.

A kormányzat finoman fogalmazva megtévesztette a nemzetközi szervezetet

– jelentette ki Kun Zoltán.

Van esély rá, hogy kormány nagyot módosít az álláspontján

A Fertő Tó Barátai Egyesület és a Greenpeace az elmúlt években több szálon is megtámadta a beruházást a bíróságon. Egyebek közt azért is pereskednek, mert a Mészáros és Mészáros Zrt. felmentést kapott korábbi engedélye alól, melyben kikötötték, hogy a tó medrében csak a vízi élőlények vegetációs szaporítási idején kívül lehet kotrási munkálatokat végezni.

Ezek a műveletek vélhetően védett fajok tömeges pusztulását okozták.  

A turisztikai fejlesztést nemcsak a beruházási stop, hanem a civilekkel zajló folyamatos pereskedés is akadályoztatta. A jelenlegi állás szerint a Fertő tavi gigaberuházás vízjogi engedélyét a hatóság nem hosszabbította meg, bár az tavaly október végén lejárt. Ennek megszűnte nyomán könnyen lehet, hogy a bíróság hamarosan a  környezetvédelmi engedélyt is felfüggeszti. Eközben a tavalyi, csökkentett tartalmú tervre kiadott közbeszerzés sikertelen lett, mivel csupán egyetlen szereplő (a Mészáros csoport) adott be pályázatot.

Mostanra valószínűleg a kormánynál is belátták, hogy a beruházás erőből, egyeztetés nélkül nem folytatható. Lázár János építési és közlekedési miniszter május közepén már kijelentette: nem biztos, hogy egy gigantikus turisztikai beruházás következik. „Meg kell találni a harmóniát és az egységet a természet és az oda látogatók érdekei között” – érvelt a politikus, aki szerint 90 napon belül meg akarják teremteni annak lehetőségét, hogy a soproniak legalább a tó egy részét használni tudják. Ígérete szerint a napokban megtartott önkormányzati választások után döntenek arról, hogy a fejlesztés milyen lépésekben folytatódjon.

A fejlemények pontosan tükrözik, hogy az évek során mennyire negatív lett a projekt megítélése a közvéleményben

– kommentált Kun Zoltán.

A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint a nádas letarolása és a mederkotrás okozta károk helyrehozhatók, amennyiben az érintett területet már nem háborgatják, illetve csak a korábban kijelölt 15 hektáros körzetre fókuszálnak, míg a maradék 62 hektáron egy természet-helyreállítási projektet kezdeményeznek. Úgy látják, a pénz és a kapacitás erre rendelkezésre áll.