Több problémát is azonosítottak a nyugdíjszakértők a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási lehetőségek kapcsán a Nyugdíjszerviz adásában.
Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály például úgy látja, hogy:
- a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási lehetőségek nem elég ösztönzőek.
A fiatalok nem nagyon használják az öngondoskodás elemeit, az idősebb generációknak pedig csökken a részvételi hajlandósága.
- Az öngondoskodási rendszer elsősorban a középgenerációt éri el és azokat, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek.
Emiatt pedig nagyon sok társadalmi réteg kerül bizonytalan helyzetbe.
Farkas András nyugdíjszakértő áttekintést adott arról, hogy jelenleg:
- nyugdíjbiztosítással 420 ezer magyar polgár rendelkezik.
Ők valóban elsősorban a közép- és felsőosztály tagjai, és hasonló a befektetők jövedelemi helyzete a nyugdíj-előtakarékossági számláknál (nyesz) is.
- Nyeszből 80-100 ezer létezik a mai Magyarországon.
A harmadik elem az önkéntes nyugdíjpénztári tagság (önypt).
- Körülbelül 1 millió ember rendelkezik ma önypt-vel.
Csakhogy az önypt-tagok csak a felük fizeti rendszeresen a tagdíjat. Az önypt ugyanakkor a rendszerelem, amely tipikusan az alacsony keresetűeknek nyújt lehetőségeket – náluk azonban kulcskérdés lehet, van-e munkáltatói hozzájárulás is a megtakarításhoz. A munkáltaói hozzájárulás duplán jó lehet, mert arra szintén jár a 20 százalékos adóvisszatérítés (ami a megtakarítást gyarapítja), akárcsak az egyéni nyugdíjmegtakarítások után.
Farkas András megemlítette, az öngondoskodással kapcsolatos bizalmon hatalmas sebet ejtett a nyugdíjpénztárak (2010-es) beszántása. Úgy véli, már csak a bizalmi válság kezelése végett is szükség lenne reformokra, például arra, hogy a nyugdíjmegtakarítások utáni adóvisszatérítések 2016 óta változatlan plafonját (100 illetve 150 ezer forint megtakarítási formánként, összesen maximum 280 ezer forint) valorizálják (magyarul emeljék).