Idén februárban 26. alkalommal került sor a Menhely Alapítvány éves hajléktalanügyi adatfelvételére. Idén semmilyen támogatásban nem részesült a kutatás, a résztvevő szociális segítők még szimbolikus tiszteletdíjban sem részesülhettek. Így is 45 település összesen 4904 – elsősorban hajléktalan szállásokon élő, részben közterületen alvó – hajléktalan embertől érkeztek be értékelhető válaszok – írja a szervezet közleményében. A Február Harmadika Munkacsoport azt tervezi, hogy idén októberben Európai Uniós forrásból újabb, a februárinál nagyobb léptékű adatfelvételt hajt végre a hajléktalan helyzetű emberek körében.
Az idei adatfelvétel is megerősítette, hogy
- a hajléktalan emberek között egyre több az idős, beteg, munkaképtelen ember.
Ma már
- tíz hajléktalan ember közül négy elmúlt 60 éves, és
- minden tizedik 70 évesnél is idősebb.
Egy részük a hajléktalanságban öregedett meg, azonban többségük már ilyen idősen, vagy néhány évvel ezelőtt vált hajléktalanná. Vagyis
A válaszadók közül csupán minden tizedik ember volt 40 évesnél fiatalabb. A kutatás azt mutatja, hogy közülük közel minden második ember állami gondozásból, nagykorúvá válásakor lett hajléktalan (az összes válaszadó 20 százaléka volt életében állami gondozott). A valaha volt állami gondozott hajléktalanok körében rendkívül magas a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők (61%) és a romák (43%) aránya.
Végül:
- A hajléktalan emberek 60 százalékának,
- a hajléktalan nők közel 80 százalékának van gyereke,
- a hajléktalan nők 34 százalékának három vagy több gyereke van.
Számukra komplex családtámogatási szolgáltatásokra lenne szükség, hajléktalanságuk megszüntetése, családi kapcsolataik helyreállítása érdekében.
2023/2024 telén a válaszadó hajléktalan emberek átlagosan havi 69.000 forintból éltek. Azok számára, akik pusztán jövedelmi helyzetük miatt kénytelen igénybe venni a hajléktalanellátás szolgáltatásait, hosszú távú, kiszámítható lakásfenntartási támogatási rendszerre lenne szükségük.