2-3 millió magyarnak kellene segítség ahhoz, hogy a lakhatási minimumot elérje

Magyarországon megközelítőleg 2-3 millió embert érint a lakásszegénység valamilyen formája, a lakáspolitika a rendszerváltás utáni időszak egyik leghányattatottabb sorsú közpolitikai területe. Jelenleg a szociális lakáspolitika Magyarországon önkormányzati hatáskörbe tartozik, így az állampolgárok is tőlük várják a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedéseket.

Ám az önkormányzatok mozgásterét rendkívüli módon korlátozza, hogy nincsenek a központi költségvetésből allokált források a köztulajdonú bérlakások megfelelő fenntartására, számuk bővítésére, valamint törvényi kötelezettségük sincs számos lakáspolitikai feladattal kapcsolatban. Ezért jelenleg a szociális és a megfizethető lakhatási lehetőségeket célzó beavatkozások az önkormányzatok kezdeményezőkészségén, forrásteremtési képességén múlik – írja a Habitat for Humanity a Lakhatási Koalíció legújabb akcióját, az Önkormányzati Lakhatási Minimumot ismertető közleményében.

Önkormányzati Lakhatási Minimum

Az Önkormányzati Lakhatási Minimum a 2024. június 9-én megtartandó önkormányzati választásokon indulók számára kínál palettát olyan lakáspolitikai intézkedésekből, melyekkel egyenlőbbé, megfizethetőbbé tehető a lakhatás többféle célcsoport számára. A dokumentum célja, hogy a választásokon induló jelöltek az abban felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák.

A javaslatcsomag elsődleges céljai közé tartoznak a lakhatás egyenlőbbé és megfizethetőbbé tétele, a lakásminőség javítása és az energiaszegénység felszámolása, a hajléktalanság csökkentése, a sérülékeny csoportok lakhatásának támogatása és a magánbérlakás-szektor szabályozása.

Az Önkormányzati Lakhatási Minimum főbb javaslatai:

• Stratégiai szemléletű, szociálisan érzékeny lakáspolitika kialakítása, amely reagál a lakhatási gondokkal küzdő háztartások széles csoportjainak problémájára, és egyben kiemelt figyelmet fordít a legszegényebb rétegek támogatására.
• Kiszámítható lakáspolitika megteremtése, amely összhangban van a már létező helyi stratégiai tervezési dokumentumokkal és közpolitikai koncepciókkal, amely az adatok feltárására és elemzésére, valamint széles körű helyi partnerségre épül.
• Közérthető, átlátható, ügyfélbarát lakáspolitikai szabályok megalkotása, amelyek segítségével az állampolgárok egyszerűen tájékozódhatnak a helyi lakásügyekkel kapcsolatban.
• Kiemelt figyelem fordítása a potenciálisan elérhető uniós források lakáscélú felhasználására.
• Célzott lakhatási programok megalkotása fogyatékossággal élő emberek számára.
• A roma lakhatási szegénység és a szegregált lakáshelyzetek felszámolása.
• A hajléktalanság megelőzése az önkormányzati lakásokból való elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmával.
• A helyi szociálpolitikai intézkedések felülvizsgálata lakhatási szempontból, a háztartások megsegítése helyi adósságkezelési szolgáltatás kialakításával, jogi segítségnyújtással, a lakhatási jogcímek (tulajdon- és bérleti viszonyok) rendezésével, valamint a szociális munkatársak anyagi megbecsülésével.
• A lakhatási szegénység felszámolása komplex helyi juttatásokkal és ellátásokkal, az önkormányzati juttatások rászorultsági alapú meghatározása.
• Az energiaszegénység felszámolása és a lakásminőség javítása a lakóépület-korszerűsítések támogatásával.
• Az energiaszegénység felszámolása célzott rezsi- és tüzelőtámogatásokkal.
• A hajléktalanság kriminalizációjáról szóló helyi jogszabályok hatályon kívül helyezése.
• Az intézményekből kivezető, célzott lakhatási programok bővítése.
• Az intézményeken keresztül vezető lépcsőzetes út helyett/mellett célzott lakhatási programok kialakítása az intézményeken kívül (közterületen, kunyhóban, nem lakáscélú helyeken) élő hajléktalan emberek számára.
• A megfizethető bérlakásállomány bővítése.
• A nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének kedvezőbbé tétele.
• Felelős, a megfizethető lakásszektor bővítését támogató aktív telekpolitika kialakítása.
• Lakásügynökségek létesítése, amelyek növelik a megfizethető lakásállományt.
• A hosszú távú lakáskiadást előnyben részesítő és a rövid távú szálláshely-kiadást korlátozó helyi szabályozás kialakítása.
• A magánbérleti szektor átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá tétele helyi szolgáltatásokkal.
• A munkáltatók által biztosított lakhatás monitorozása, hogy méltó lakhatási körülmények között éljenek a belföldi és külföldi munkaerő-migráció munkavállalói.

Az Önkormányzati Lakhatási Minimum teljes szövege a neten is elérhető. Az Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagot készítette: Habitat for Humanity Magyarország; Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont; Utcajogász Egyesület; Utcáról Lakásba! Egyesület; Városkutatás Kft.

Aláíró szervezetek: Autonómia Alapítvány, Önállóan Lakni-Közösségben Élni Egyesület, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME), Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Zöld Platform.

Az Önkormányzati Lakhatási Minimum létrejöttét a World Habitat támogatta.

Kapcsolódó

Több mint egymillió embert sújt az energiaszegénység Magyarországon

Igazságosabb rezsicsökkentés és épületfelújítási támogatások kellenének a változáshoz.