Egyre nehezebb lehet gondoskodni az idősekről

Elöregedő társadalomban kell boldogulnunk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése és várakozása szerint 2050 körül a 65 éves és afeletti lakosság aránya először fogja meghaladni a 25 év alattiakét Európában – írja az OTP Nyugdíjpénztár közleményében. Ezzel szerintük újabb trendfordulóhoz érkezett a kontinens demográfiai átalakulása.

Arra is kitérnek, hogy a társadalom növekvő elöregedése hazai viszonylatban is megfigyelhető a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, és ez további gazdasági és társadalmi kihívások elé állítja Magyarországot. Tapasztalataik szerint a hazai lakosság bár tisztában van a helyzettel, még nem kezdett el felkészülni az anyagi gondoktól mentes időskorra.

Magyarországon már a társadalom több mint felét teszik ki az eltartottak – írják a KSH idei adataira hivatkozva. Különösen a 65 éves és annál idősebb lakosság aránya magas, mely a WHO előrejelzései szerint 2050-re egész Európában megpróbáltatások elé állíthatja a kormányokat és a társadalmat.

Több idős, mint tinédzser

Megállapítják, hogy a társadalom elöregedésével még komolyabb kihívást jelent a gazdaságilag inaktív korúak (14 év alattiak, és 65 év felettiek) eltartása, a gondoskodás róluk. Magyarországon az eltelt közel 20 évben azonban nem a gyermekeknél szembetűnő a változás mértéke. A fordulópont 2006-ban következett be (102,4%), azóta folyamatosan emelkedik az időskorúak száma a gyermekekéhez képest – az öregedési index idei mértékét 141,5 százalékra becsülik. Az idős népesség eltartottsági rátájának növekedése mögött

Az inaktív korú lakosság túlsúlya kedvezőtlenül hat egy ország munkaerőpiacára és gazdaságára, hiszen az aktív korú lakosságra egyre több gyermek és idős jut – jelentik ki.

Számokban

A 65 éves és annál idősebbekről való gondoskodás országos átlaga 31,6 százalék, amely átlagot a Dél-Dunántúl (35,7%), Dél-Alföld (34,7%) és Nyugat-Dunántúl (32,1%) múlja felül. Ellenben Pest vármegyében és az Észak-Alföldön az országos átlaghoz képest megközelítőleg 2–4 százalékponttal kedvezőbbek a kilátások, míg Budapesten és a középső régióban az országos átlaghoz hasonló mértékű az idős népesség eltartottsági rátája.

Nem csak hazánkban, hanem a teljes európai régióban általános tendencia az időskorúak eltartottsági rátájának növekedése. Bár Magyarország pár százalékponttal az EU-s átlag alatt helyezkedett el tavaly, a határmenti országok közül Szlovákiában (26,1%), Ausztriában (29,4%) és Romániában (30,3%) volt alacsonyabb a munkaképes korúakra jutó idősek száma.

Megoldásként az öngondoskodásra hívják fel a figyelmet, kitérve arra, hogy még mindig sokan vannak, akik nem tesznek félre idős korukra.