Simor András reakciója az MNB-alelnök szavaira: Ez nagyon gáz

Mi okozta a forint összeomlását 2022 őszén? Hogyan ferdíti a tényeket a jegybank? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki Virág Barnabás MNB-alelnök interjújára reagál.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke interjút adott a 24.hu Della című gazdasági podcast műsorának, amelyben kifejtette, hogy a jegybank minden döntését megfelelőnek tekinti, a forint tavaly őszi összezuhanásáért nem az akkori kamatpolitika volt a hibás, hanem az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek róla.

Az alelnöki nyilatkozat elemzésének elvégzéséhez először idézzük vissza a történteket, utána vizsgáljuk meg milyen utakon, csatornákon keresztül tud elvben hatni egy fontos nemzetközi gázvezeték felrobbantása a forint árfolyamára, végül nézzük meg mit mutatnak a tények, a számok.

Szajki Bálint / 24.hu – Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Della podcast felvétele előtt 2023. november 6-án.
  1. 2022. szeptember 27-én az MNB leállította kamatemelési ciklusát, arra hivatkozva, hogy a 13 százalékos kamatszint elégséges az infláció megfékezéséhez. A kamatdöntés napján egy euró 407,45 forintot ért. Ezt követően a forint – az ezt megelőző időszakban jellemző 395–410 forintos sávból kitörve – gyorsan gyengülni kezdett, és október 13-ára 432,94-re esett az euróval szemben. Ez 16 nap alatt 6,25 százalékos gyengülést jelentett, ezzel a forint elérte mindenkori mélypontját az euróval szemben. Október 13-án aztán az MNB ijedtében egy lépésben 5 százalékponttal, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ennek hatására a forint néhány nap alatt visszatért a korábbi kereskedési sáv közlébe. és az év végéig 400–417 forint között kereskedtek a magyar devizával. A jegybank a kamatemelési ciklus szeptemberi leállításával jelentős hitelességi veszteséget szenvedett, amelyen a kamatemelés sem változtatott. Most, több mint egy évvel a történtek után, az MNB alelnöke a 24.hu Della című műsorában azt állítja, hogy az Északi Áramlat felrobbantása után „szeptember 27-én este néhány perc leforgása alatt több mint 20 százalékkal ugrott a gáz ár” hogy „ az euró a dollárral szemben paritás alá került”, hogy „egy ördögi spirál alakult ki a magyar gazdasággal kapcsolatban, mert akkor töltöttük fel a gáztárolóinkat”, vagyis ők nem hibáztak, a forint meredek gyengülésének oka nem a kamatemelési ciklus leállítása, hanem az Északi Áramlat felrobbantása volt, aminek következtében elszálltak a gázárak, és pánik alakult ki a piacokon.
  2. Az északi áramlat felrobbantása elvileg két csatornán hathatott volna a forint árfolyamára. Egyrészt a világpiaci gázár emelkedése, az esetleges áruhiánytól való félelem növelhette volna az európai és ezen belül a magyar infláció jövőbeni alakulására vonatkozó várakozásokat. Ez pedig azt jelenthette volna, hogy a 13 százalékos kamatszintnél magasabbra van szükség az infláció megfékezéséhez. Másrészt egy ilyen jelentős gázvezeték felrobbantása ijedtséget, esetleg pánikot is okozhatott volna a piacon, hozzájárulva a kockázati étvágy csökkenéséhez, ami szintén magasabb kamatszintet indokolt volna annak érdekében, hogy a forintbefektetések vonzereje ne változzon. Mindkét fenti esetben további kamatemelés nélkül gyengülnie kellett volna a forintnak.
  3. Ennyi az elmélet, csakhogy a piacokon valami egészen más ment végbe, mint amit az alelnök úr felvázolt.
SWEDISH COAST GUARD / AFP – A felvétel 2022. szeptember 28-án készült, a svéd parti őrség repülőgépéről az Északi Áramlat gázvezetékből szivárgó gáz hatásait mutatja be a svéd gazdasági övezetben a Balti-tengeren.

4. Mi történt a régió többi devizájával ez időszak alatt? Nem sok minden. Szeptember 27. és október 13. között a lengyel zloty 1,4 százalékot gyengült, míg a cseh korona és a román lej még valamelyest erősödött is az euróhoz képest. Mindeközben, ugyanezen időszak alatt a forint árfolyama több mint 6 százalékot esett. Márpedig

ha a piacon pánikhangulat lett volna, akkor nemcsak a forint árfolyama zuhant volna, hanem a környező országok devizáié is.

5. Végül – bár az említettek miatt lényegtelen kérdés, hogy az MNB a vezetékrobbanás tudatában vagy a nélkül döntött a kamatról –: az Északi Áramlatot az alelnök úr állításával szemben, nem szeptember 27-én, hanem szeptember 26-án robbantották fel. Erről a világsajtó még 26-án éjszaka, a magyar sajtó 27-én délelőtt, még a Monetáris Tanács döntése előtt hírt adott. Vagyis a jegybank döntéshozói – noha még friss volt a hír, és ezért a robbantás hatásainak teljes mértéke nem volt világos – a robbantás hírének a tudatában döntöttek úgy, hogy nincs szükség a kamat további emelésére.

Összefoglalva: a forint kálváriáját nem a csővezeték felrobbantása és az annak következtében kialakuló pánikjelenségek, hanem a jegybank monetáris politikai botladozása okozta. Erre most még rátesz egy jókora lapáttal az alelnök tényekkel szembemenő mosakodása, ami már nemcsak gáz, hanem nagyon gáz.

 

Simor András

a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke