A jegybank statisztikái szerint júliusban valamivel
- több mint 50 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötött a lakosság, ami az előző havitól nem egészen hárommilliárd forinttal maradt el, az egy évvel korábbi 91,8 milliárd forintos volumennél viszont jóval kevesebb – írta a Világgazdaság.
- A személyi kölcsönöknél mért 49 milliárd forint körüli szerződéses összeg minimálisan – pár száz millió forinttal – maradt el a júniusitól, az egy évvel korábbi 46,7 milliárdot pedig még meg is haladta.
- A babaváró hitelért viszont júliusban sem kapkodtak az arra jogosult házaspárok – 22,2 milliárdnyi „fogyott” a támogatott konstrukcióból –, és
- jelentősen visszaesett a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is, nem egészen 8 milliárd forintnyi új szerződés mellett.
Ami az első hét hónap számait illeti, ott továbbra sem túl fényes a helyzet:
- január és július között összesen 838,2 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami alig több mint a fele az egy évvel korábbi 1537,5 milliárdnak.
A visszaesésben változatlanul a magas bázisról nagyot eső lakáshitelpiacé a meghatározó szerep: a 307,2 milliárd forintos, első héthavi szerződéses összeg alig több mint a harmada az egy évvel korábbinak.
A babaváró hitel pedig láthatóan túljutott pályafutása zenitjén: az első hét hónap mindössze 117,4 milliárd forintnyi új szerződést hozott, ami kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont 26,6 százalékos éves növekedést mért az MNB, amelyben szerepe lehetett a spekulatív célú hitelfelvételeknek is.
A visszafogott új kihelyezések miatt a lakossági hitelek állománya is lassabban nő a korábban megszokottnál: a júliusig tartó egy évben mért, 4,3 százalékos bővülés viszont már elég volt ahhoz, hogy a háztartási hitelportfólió mérete hajszállal ugyan, de átlépje a 10 ezer milliárd forintot.