A VOSZ főtitkára szerint csődöket okozna az évközi minimálbér-emelés

A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmazza, hogy év közben (félév táján) újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és tárgyalhat egy esetleges évközi emelésről, amennyiben az infláció magasabb lesz, mint amennyivel (15-18 százalék) terveztek tavaly év végén. Januártól a minimálbér 16 százalékkal emelkedett (bruttó 232 ezer forintra), a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra). Közeledünk a félévhez – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László Portfoilio.hu-n megjelent cikke szerint azonban úgy tűnik, esélytelen lehet az évközi minimálbér-emelés. A főtitkár szerint ugyanis most nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László írásában részletesen levezeti, miért gondolja ezt, többek között, mert

• a minimálbér-megállapodások egy évre köttetnek, amelyeket évente vizsgálnak felül. Mondjuk eddig nem is volt példa évközi minimálbér-emelésre.

Az inflációval kapcsolatban kifejtette, idén a tavalyi év fordítottja játszódhat le. Ha ez így lesz, akkor

• az idei 14-16 százalékos minimálbér-növekedés és a bérszínvonal hasonló mértékű növekménye a reálbérek szinten tartását, vagy csak minimális csökkenését vetíti előre, 2023. egészére.

A magyar gazdaság továbbra is technikai recesszióban van, és az év egészére nézve sem várható „plusz nullánál” jelentősen nagyobb eredmény. A kkv-szektor jelentős része negatív tartományban lesz – hiszen valószínűleg a nagyberuházások, multinacionális cégek teljesítménye húzza felfelé, nulla fölé a GDP-t –, vagyis

• a jellemzően magyar kis- és középvállalkozásoknál zsugorodik a termelés, miközben foglalkoztatásban ez a szegmens képviseli a nagyobb részt.

A termeléscsökkenésből pedig nem lehet nagyobb bérköltséget vállalni, főleg év közben nem

– szögezi le.

Azt is írja, hogy egyre több helyről hallják, túl kell lenni ezen az éven, túl kell élni és jövőre – egy várható, remélt növekedés beindulásakor – már lehet kicsivel nagyobb bérkiáramlást is vállalni. Legfontosabb szerinte ebben a helyzetben, hogy a gazdaság egésze működőképes maradjon, minél több vállalkozás meneküljön meg a bezárástól, ezáltal meg tudják őrizni a munkahelyeket.

Borítékolta továbbá, hogy ha a gazdasági stagnálás (vagy visszaesés) közepette kötelezővé teszik az év közbeni minimálbér-korrekciót, azzal a kevésbé versenyképes cégeket ellehetetlenítik, amelyek így a fejlődés helyett bezárásra kényszerülnek, ami miatt munka nélkül maradnak az ott dolgozók, mivel sok területen nincs rugalmas átképzés, nincs más foglalkoztató, és a munkavállalók nem mobilisak.

Hozzátette, kiigazító béremelésről persze a vállalkozások év közben is dönthetnek, ha ezt gazdasági lehetőségeik megengedik.

Májusban lapunknak úgy nyilatkozott a főtitkár, számít rá, hogy júniusban tárgyalni fognak az évközi minimálbér-emelésről. Valamint akkor is úgy nyilatkozott, hogy a megállapodásban jelzett 15–18 százalékhoz képest még határértéken van szerinte a várható éves infláció.

Kapcsolódó

Ilyen még nem volt: esélyes az évközi minimálbér- és bérminimum-emelés az infláció miatt

A szakszervezetek és a munkáltatók is tárgyalnának erről.