Ha bankkártyacsalás áldozata lett, még egy kellemetlen meglepetés érheti

Már nem áll, hogy a kártyacsalásokból eredő károk többségét megtérítik a bankok.

Míg három éve még a bankkártyacsalásokból eredő károk többségét a hitelintézetek viselték, az idén az első negyedévben a mintegy egymilliárdos veszteségnek már csak 17 százalékát állták. Az elveszett pénz több mint fele a magánszemélyek zsebének fájt – ez derül ki az Azénpénzem.hu szerint az MNB kártyacsalásokról közzétett adataiból.

Megemlítik, 2020-ig a károk többségét még a bankok nyelték le – az ötven százalék feletti arány aztán az előző években előbb 40, majd 35 százalék közelébe esett. Az idén azonban mindössze 17 százalékot tett csak ki a banki kártérítés – közben a körülbelül egymilliárd forintos kár többségét a magánszemélyekre terhelték. A portál összehasonlításul arra is kitér, hogy a mostani 52 százalékos arány (amennyit a károkból a magánszemélyekre terheltek) 2019-ben még 8 százalék alatt volt. A szakportál szerint a folyamat összefügghet a NER bankpiaci térnyerésével.

Annyira megnőtt a kibercsalások száma, hogy idén eddig annyi ilyen ügy landolt a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt, mint tavaly egész évben. Utóbbi adat is mutathatja szerintük, hogy változott a bankok hozzáállása, hiszen a PBT-hez akkor fordulnak az ügyfelek, ha a hitelintézet nem hajlandó fizetni. Úgy tűnik, már nem csak az bukja el jó eséllyel a pénzét, aki hagyja magát átverni, hanem ez akkor is igaz lehet, ha a magánszemély vétlen – vélelmezik.

A jegybanki statisztika alapján írják, hogy: