A statisztika azokat nevezi relatív jövedelmi szegényeknek, akiknek a jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2021-ben ez az összeg 125 570 forint volt, 8,1 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez egyszerűen szólva annyit tesz, hogy aki ennél a 125 570 forintnál kevesebb összegből gazdálkodott havonta, az statisztikai értelemben szegénynek tekinthető.
A friss adatok alapján pedig láthatóan egyre nagyobb ezen csoport aránya a nyugdíjasok körében, hiszen 2021-ben a nyugdíjasok 13 százaléka tartozott ebbe a kategóriába – írja az Mfor.hu a KSH friss, „A háztartások életszínvonala című” éves elemzése alapján, amely szerint bár csökkent a szegények száma, de még mindig több mint 1,8 magyar érintett.
A portál 2010-ig ment vissza, hogy megnézze, hogyan alakult a nyugdíjasok körében a jövedelmi szegénységben élők száma. Azt találtak, hogy a statisztika folyamatosan romló tendenciát mutatott, de 2015-től egyre markánsabbá vált a szegények számának növekedése.
- 2010-ben a jövedelmi szegények aránya a nyugdíjasokon belül még csak 4,5 százalék volt, azaz
- 110 835 nyugdíjas volt 12 éve a statisztika alapján szegény.
Ehhez képest beszédes, hogy
- tavaly már 259 610 nyugdíjas volt jövedelmi szegény,
- a nyugdíjasok 13 százaléka.
Vagyis
Mindez megkérdőjelezi a nyugdíjak értékállóságát is, és kiválóan mutatja, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés mennyire nem képes megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését.