Országosan majdnem negyedével drágult az albérlet egy év alatt

Júliusban legalább valamennyit mérséklődött a drágulás üteme.

Bár lassulni látszik a drágulás az albérletpiacon, még így is 23 százalékkal volt magasabb a lakbérindex országosan júliusban, mint egy évvel korábban – derül ki az ingatlan.com és a KSH legfrissebb adataiból. A hétfői közlemény főbb megállapításai a következők:

A koronavírus-járvány negatív hatásait már 2021 februárjában maga mögött hagyta az albérletpiac, azóta lényegében folyamatos volt a drágulás. Július sorrendben a harmadik idei hónap, amikor az éves lakbéremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken a mostani átlagos bérleti díjak elmaradnak a járvány előtti csúcspontoktól

– idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét a közlemény.

Ami az augusztusi árakat illeti: a fővárosban 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került a XXI., ahol éves szinten nem nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon, több városrészben viszont 4-64 százalékos volt az emelkedés. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti összeg jellemezte az az V., a II., a XII., a VI., az I., a III., a XI., a XIII. és a XXII. kerületet.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, itt 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Győrben, Veszprémben 150-150 ezer forint az átlag, de a legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezres, Szeged pedig 130 ezres átlagos bérleti díjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.

Noha a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ezeken a településeken a 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díj így is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.