- A legszembetűnőbb áremelkedést a megkérdezettek 81 százaléka a mindennapi bevásárlások terén tapasztalta.
- Az üzemanyagárak emelkedésének mértékét a megkérdezettek 80 százaléka tartotta kellemetlenül magasnak, a fűtésdíjakat pedig 63 százalékuk.
- A lakhatás vagy a bérleti díj emelkedése 46 százalékot érint kellemetlenül.
- A megkérdezettek 42 százaléka számolt be arról, hogy az éttermekben és bárokban is számukra már megterhelő mértékű áremelkedést tapasztaltak.
Az osztrák statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint márciusban átlagosan 6,6 százalékkal emelkedtek az éttermi árak az előző évhez képest.
A megkérdezettek különböző stratégiákkal igyekeznek enyhíteni az infláció hatásait magukra nézve. Az összes válaszadó 58 százaléka választotta azt a megoldást, hogy lemond a nem létfontosságú cikkek beszerzéséről, 44 százalékuk pedig a fűtési költségekkel igyekszik takarékoskodni. A válaszadók közel fele igyekszik visszafogni kiadásait és inkább többet takarékoskodni. A tanulmány nagy igényt mutatott ki fizetésemelés iránt, reálisnak azonban csak tíz százalékuk tartja azt.
A többség, 68 százalék az ukrajnai háborút, és 61 százalék az ezzel kapcsolatos energiaár-emelkedést tartja a legnagyobb árfelhajtó tényezőnek. De 40 százalék a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos logisztikai problémákat, 26 százalék pedig a globális nyersanyaghiányt is inflációfokozó tényezőnek tekinti. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikáját 24 százalék tartja árfelhajtó tényezőnek.
A válaszadók több mint kétharmada számít viszonylag tartós inflációra, ami rövid távon még terhet jelent majd számára.
Az infláció ma már szinte mindenkire terhet ró. Szinte senki nincs már, aki ne érzékelné valamilyen hatását. Különösen az alacsony jövedelműek körében érzékelhető az aggodalom az árak további alakulásával kapcsolatban– mondta Alexander Zeh, az Ipsos tanulmányának vezetője csütörtöki nyilatkozatában. (MTI)