Míg az élelmiszerek világkereskedelme „figyelemre méltó stabilitást mutatott a koronavírus-járvány nehézségei ellenére”, a hirtelen élelmiszer- és energiaár-drágulás jelentős kihívást jelent a szegényebb országok és fogyasztók számára, akik jövedelmük nagyobb hányadát fordítják ezen alapvető szükségletekre – áll az élelmezési kilátásokban.
A FAO várakozásai szerint a világ élelmiszerimport-számlája minden idők legnagyobbja lesz idén és meghaladja az 1,75 billió dollárt, ami 14 százalékos éves növekedést jelent. A növekmény oka a nemzetközileg kereskedett élelmiszer-alapanyagok magasabb ára és a szállítmányozás költségének megháromszorozódása.
A fejlődő térségek felelősek a kiadások 40 százalékáért, összesített élelmiszer-kiadásaik várhatóan 20 százalékkal nőnek 2020-hoz képest. Ennél nagyobb is lehet a növekedés az alacsony jövedelmű, élelmiszer-deficittel küzdő országok esetében inkább az árak megugrása, mint a mennyiségi emelkedés miatt. Ezen országokban az alapvető élelmiszerek (gabonafélék, állati eredetű zsírok, növényi olajok és olajos magvak) ára hirtelen kilőtt, míg a fejlett országokban a nagyobb értékű élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök, halászati termékek, italok) adják a drágulás velejét.
A FAO évente kétszer megjelenő élelmezési kilátásai a piaci kereslet és kínálat helyzetéről ad képet a legjelentősebb élelmiszerek vonatkozásában, továbbá a legfontosabb várható piaci trendekről és a szállítmányozási költségekről. A legfrissebb jelentés külön fejezetet szentel a mezőgazdasági anyagárak gyors emelkedése hatásainak, főleg annak, hogy milyen hatása van az energiaárak emelkedésének az élelmiszerárakra, és annak várható kihatásáról a globális élelmiszer-biztonságra.
Főbb megállapítások:
- A gabonatermelési kilátások pozitívak: 2021-ben rekordtermés várható a kukoricából és a rizsből. Mindemellett a gabonafélék felhasználása emberi fogyasztásra és állati takarmánynak szintén gyorsan bővül.
- Az előzetes előrejelzések a 2021–2022-es szezonra javulást mutatnak az olajos magvak és a származékos termékek kínálatában, ám a szezonzáró érték még így is átlagon aluli lesz.
- Három év zsugorodás után a cukortermelés magára talál a szezonban, ám kereskedelme csökkenhet a főbb exportőr országok alacsonyabb készletei és a drágulás miatt.
- Bővül a hústermelés is, azon belül is kiemelten a sertéshústermelés, főként Kína gyors magára találása miatt. A kereslet által hajtott kibocsátásnövekedés várható mindenhol a világon – a Csendes-óceán térségét kivéve –, kereskedelmük azonban várhatóan csökken a legjelentősebb ázsiai és európai importőr országok zsugorodó kereslete miatt.
- A globális tejtermelés is bővülhet mindegyik jelentős termelő térségben, de főként Ázsiában és Észak-Amerikában. A tejtermékek globális kereskedelmében is növekedés várható a járvány miatti leállások eltűnésével. Az elmúlt hónapokban azonban a növekedés üteme lassulni látszik a belső termelés bővülése és a fogyasztói kereslet mérséklődése miatt.
- A halászat és akvakultúra kibocsátása akár 2 százalékkal is nőhet 2021-ben. Mindemellett a járvány jelentős károkat okozott a szektornak és az új piaci dinamikák akár tartósan is velünk maradhatnak. A halkereskedelem a szállítás magas költségei és problémái ellenére is magára talál.