Az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé a szakképzési törvényt módosító javaslatait, amely a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszert érinti, derül ki a minisztérium közleményéből.
Azt írják, ez finomhangolás. És azt ígéri a tárca, hogy az új rendszer jobban alkalmazkodhat a változó szakmai elvárásokhoz, a gazdaság sokoldalú igényeihez, a vállalatokkal való együttműködési lehetőségekhez. „A törvénymódosítás a szeptemberben indult tanévben összegyűlt tapasztalatokra reagál. A javaslatok a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkezett, és a Szakképzési Innovációs Tanács munkacsoportja által összegzett kezdeményezéseken alapulnak.”
A cégek már tanulóidejük alatt fokozatosan bevonhatják a diákokat a termelésbe, részt vállalhatnak az általuk alkalmazott technológiákat és a vállalati kultúrát ismerő munkavállalók képzésében. Az új rendszerben a duális partnerek jelentős mértékű, tanulónként akár havi 250 ezer forint összegű adókedvezményben részesülhetnek, ennek szabályozását is pontosítja a benyújtott törvényjavaslat. Elfogadás esetén a módosítások többnyire júliustól vagy az új tanévben alkalmazhatók – áll a közleményben.
Bár a gazdasági szereplők bevételei jelentősen növekszenek, több kiadással is számolniuk kell, de összességében megéri részt vállalniuk a duális képzésben. A megújult rendszerben ugyanis a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltotta fel. A tanuló a vállalat munkavállalója, akit az elvégzett tanulmányai, munkája ellenértékeként a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb összegű – akár a mindenkori minimálbérrel megegyező, de legalább annak 60 százalékát kitevő mértékű – munkabér illet meg. A munkáltatót ebben a körben szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli.
Újdonság, hogy a jövőben a szakképző intézményben felnőttképzési jogviszony keretében szakmai oktatásban részt vevő személy is jogosult lesz diákigazolványra.