Majdnem napra pontosan egy éve történt, hogy az Orbán-kormány a Magyarországot is elérő koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet első sportcélú kiadásáról döntött. Azonban az az 514 millió forint, amit még 2020. március 20-án csoportosítottak át a költségvetésben, csak a kezdet volt. Azóta annak az összegnek 561-szeresét szórta ki a kormány a költségvetésből – írja az mfor.hu.
Ez az összeg azt jelenti, hogy fejenként a tavaly foglalkoztatott kicsivel több mint 4,6 millió magyar 62 ezer forintja a sportra ment el. Az elköltött 288 milliárd forint más tételekkel összehasonlítva még érdekesebb képet mutat:
- Az összeg csaknem 40 milliárddal több pénz, mint amennyit 2021-ben a kormány lakásépítési támogatásokra betervezett a költségvetésbe (ez a tétel 249 milliárd).
- Szinte pont ekkora összeget költ évente a kormány rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd 2021-ben).
- Ezt a kiadást a bankok pénzügyi tranzakciós illetékéből nem lehetne fedezni, az ugyanis 218 milliárd forint.
- Több ez az összeg, mint amennyit a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadék) és a közmunka-programokra összesen szán a kormány. Erre idén 273 milliárd forint tervez elkölteni.
A cikk szerint a költségvetési átcsoportosításoknak rendre három előirányzat szolgál forrásul. Az eredetileg a járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alap, a rendkívüli kormányzati tartalék, valamint a Központi Maradványelszámolási Alap. Ugyanakkor az mfor.hu megjegyzi, az, hogy pontosan milyen célokra mentek el ezek az átcsatornázott százmilliók és olykor milliárdok, nem minden esetben teljesen egyértelmű. Sőt, az esetek többségében homály fedi azt, mivel gyakran olyan előirányzatokra kerültek az összegek, mint például „az egyedi sportlétesítmények fejlesztése”, vagy „sportakadémiák támogatása”, esetleg „kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia”.
Az viszont kiderül, hogy
- a legnagyobb rész, kicsit több mint fele, 151,1 milliárd forint valamilyen létesítmény-fejlesztési célt szolgált.
- 21,8 milliárd forintot csoportosítottak át sportakadémiák támogatására (ezzel kapcsolatban feltételezhető, hogy az államilag elismert sportakadémiák támogatásáról lehet szó a labdarúgásban, kézilabdában és kosárlabdában).
- 17,3 milliárd a versenysport támogatására ment el,
- 15,7 milliárd pedig sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiáinak kidolgozására.
- Közel 11 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontokhoz ment működési költségek, illetve beruházások fedezésére.
- A „maradék” közel 68 milliárd forint pedig a kevésbé csoportosítható tételeket foglalja magába, mint például a motorsport-versenyarénáért és a MotoGP versenyekért is felelős társaság, a HUMDA Zrt. 20,4 milliárdos év végi tőkeemelése.
A cikk összehasonlította az átcsoportosítások mértékét az egészségügyi területre átirányított pénzekkel. Kiderült, az összeg töredéke az eddigieknek, csupán 60,7 milliárd forint volt. Igaz, ezen felül az egészségügy, mint költségvetési terület ezermilliárdot meghaladó összegből gazdálkodik egy évben. Ráadásul rengeteg pénz ment tavaly eszközbeszerzésekre is, például 300 milliárd forint a lélegeztetőgépek beszerzésére, illetve ezen felül más védőfelszerelésekre is költött a kormány. Mégis érdekesek az arányok, hogy a soha nem látott kihívásokkal szembenéző ágazat mennyi plusz forráshoz jut a kormány – lényegében különutas, parlamenti elfogadtatást nem igénylő – rendelkezéseinek köszönhetően, hogy ugyanazzal a módszerrel mely területre, mennyi pénzt csatornáznak át.
Napokra lebontva ez azt jelenti, hogy az az elmúlt egy évben
- sportcélokra napi 793 millió forintot,
- az egyházi célokra napi 422 millió forintot,
- az egészségügy pedig napi 167 millió forintot kapott plusz forrásként a központi költségvetésből.