A minap jelentek meg a Magyar Közlönyben a koronavírus-járvány miatt bevezetett hiteltörlesztési moratórium részletszabályai. Bár az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet némileg ellentmondásosan fogalmaz, csütörtökre a Miniszterelnökséget vezető miniszter tisztázott néhány fontos kérdést. Gulyás Gergely elmondta:
A miniszter szerint remélhetőleg az az összeg, ami az intézkedésnek köszönhetően marad a családoknál, a gazdaság életben tartását, erősítését, a fogyasztás növelését szolgálja. A tisztánlátás érdekében ezért összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amiket a kormányzati intézkedésről tudni lehet.
Hogy működik a moratórium?
- A hiteltörlesztési moratórium 2020. március 19-étől 2020. december 31-éig tart. Tehát azoknak az adósoknak, akik mindvégig kihasználják a lehetőséget 9 hónapnyi felmentést ad a havi részletek fizetése alól.
- A moratórium csak a 2020. március 18-a éjfélig folyósított hitelekre vonatkozik, az ezt követően kiutalt, új hitelekre nem.
- A moratórium automatikus. Vagyis, aki nem jelzi a bankjának, hogy kimaradna, és törlesztene tovább, annak felfüggesztik a törlesztést.
- A moratóriumba az év folyamán bármikor be lehet lépni, tehát, aki most úgy dönt, hogy törleszt tovább, ám később nehézségei adódnak, az is kihasználhatja később a segítséget.
Nő a tartozás, hogyan kell fizetni?
- Lényeges szabály, hogy a moratórium ideje alatt a meg nem fizetett kamatot nem adhatják hozzá a tőketartozáshoz. Ez azért fontos, mert kamatos kamatot nem számíthatnak fel a bankok.
- A moratórium alatt felhalmozódott, meg nem fizetett kamatot, a 2021 elején újrainduló törlesztés során egyenlő részletekben kell megfizetni a törlesztőrészletekkel.
- Az eredetileg megállapított törlesztőrészletek viszont nem emelkedhetnek. Vagyis a hitel futamideje lesz hosszabb.
- A futamidő értelemszerűen 9 hónappal nő automatikusan, ennyi időre szól a moratórium. Azonban még ezen felül is nő a futamidő, ugyanis a meg nem fizetett kamatokat bele kell építeni a törlesztőrészletekbe, így további hónapokkal nyúlik majd a törlesztés.
Kinek éri meg?
- Az átmeneti intézkedéssel mindenképpen drágulna a hitelek, ám az szerződésenként vizsgálandó, hogy kinek kedvez, és kinek kevésbé előnyös a moratórium. A döntést egyedi helyzetek, és egyéni mérlegelés határozza meg.
- A Bankmonitor számítása szerint például egy olyan adós esetében, aki 20 millió forint lakáshitelt vett fel 2016-ban öt százalékos kamat mellett, nem feltétlenül éri meg. Bár a havi törlesztőrészlete mindvégig 131 ezer forint lesz, a 9 hónapos moratórium ideje alatt plusz 653 ezer forint kamattartozást is összegyűjt, így hitelének teljes futamideje 240 hónapról 257 hónapra ugrik, vagyis majd másfél évvel hosszabbodik a futamideje. A teljes visszafizetendő összeg pedig egymillió forinttal emelkedik.
- A Magyar Nemzeti Bank oldalán megjelent szakcikk viszont kifejezetten ajánlja a moratórium kihasználását. A szerzők szerint többnyire jobban járnak az ügyfelek a moratóriummal. A szerzők tízmillió forintos hitelösszeg mellett úgy számolnak, hogy a 9 hónap automatikus hosszabbítás mellett további 5 hónappal nyúlik meg a törlesztés, és ez esetben csupán 340 ezer forintnyi kamatterhet kell utólag kifizetni.
Az MNB becslése szerint a lakossági hitellel rendelkezők 80 százaléka él a moratórium lehetőségével. Ez esetben 2900 milliárd forintnyi törlesztőrészletet nem kell az idén megfizetni, ha csupán az adósok fele él a lehetőséggel, akkor pedig 1800 milliárd forintnyi részletet nem tudnának év végéig beszedni a bankok és pénzintézetek. Előbbi esetben a bankok 450 milliárd forint elmaradt kamattörlesztést szenvednének el, ami körülbelül 50 milliárd forint veszteséget okozna számukra.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu